Szülők, miért jó ezt csinálni?
Először szeretném leszögezni, hogy AKINEK NEM INGE, NEM VESZI MAGÁRA 🙂
Szóval ma történt, hogy anya hazaért (hétvégére elutazott a barátnőivel pihenni kicsit) és ahelyett, hogy mondjuk észrevette volna, hogy az autója csillog-villog és a mosogatoban is csak annyi piszkos tányér van, amennyit ma ebedkor használtunk, szóval elmosogattunk, elpakoltunk magunk után, helyette teljesen kiakadt, hogy miért nem lehet eltenni a seprűt már péntek óta, meg különben is?!
Egyszerűen nem ertem, hogy miért csak a negatív dolgokat veszi észre, de mindig
Ha kitakaritok, az fel se tűnik, de ha 1x elmarad, máris szóvá kell tenni...
És hozzátenném, azért maradt elől a seprű, mert fel akartam porszivozni és a seprűt is ki akartam porszivozni, csak még érettségire tanultam és mégse jutott ra idő eddig.
Nem azt mondom, hogy áradozzon, hogy milyen rend van vagy valami, de azért egy köszi jól esett volna a kocsi miatt vagy akkor legalább ne mondjon semmit
Főleg úgy, hogy én bármire megkérem, abbol csak kiakadas van...
Szülők, miért jó ezt csinálni? (Már aki ilyen)
Vagy ti mit gondoltok, miért csinálhatja mindig ezt?
Én anyám ugyan ez és még ő van megsértődve xd
Kedvencem ab
Nincs olyan h enyém vagy tiéd, ha látod h pl kupit hagyott maga után a másik el lehet pakolni, de ha én hagyok valahol akkor az az enyém és miért nem vagyok képes magam után rendet tartani. Wtf?😂
Én sem értem. Nekem apám ilyen, semmi nem elég és nem elég jó. Ha a fürdő ki van pucolva, az egész lakás kiporszívózva képes morogni amiatt, hogy a mosogatóban van két pohár. Arról ne is beszéljünk ha főzni merészelek. Szerencsére csak párhetente vagyok otthon egyetemistaként, de nem szívesen csinálok otthon házimunkát, hisz ha megcsinálok valamit, ha nem ugyanaz a vége. Hallgathatom, hogy nem vagyok képes segíteni. Akkor inkább meg sem erőltetem magam.
Nem szeretnék ilyen szülő lenni, fölösleges feszültségkeltés.
Nagyon együttérzek a maximalista szülők gyerekeivel, akiknek a szüleik azt hiszik, hogy azzal tesznek jót, ha soha nem dicsérnek, hanem mindig egyre magasabb célt tűznek ki.
De most az eredeti kérdésre visszatérve: tegyétek a szívetekre gyerekek a kezeteket: amikor édesanyátok kitakarított akár hétvégén, akár délutánra, mire hazaértek a suliból, mit szoktatok neki mondani?
Anya, de gyönyörűen ragoyg a konyhapult!!!!
Istenem, de jó, hogy ilyen szép tiszta a kád és a mosdókagyló, köszönjük, anya!
Vagy semmit, észre sem veszitek? Mert mondjuk olyan gyakran takarít, hogy nem is lesz annyira koszos soha, hogy feltűnő legyen a változás?
Csak kérdzeem, tényleg érdekelne, hogy Ti megadjátok-e a házimunkáért ugyanazt, amit ti magatok vártok el érte?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!