Csak engem zavar, hogy 20 évesen minden lépésemről tudnak otthon?

Ezt próbáltad már megbeszélni velük? Lehet, hogy lenne némi eredménye, ha pl. szólnál nekik, hogy szeretnél egyedül lenni, hagyjanak egy kicsit békén vagy akármi. Nem tudom, hogy konkrétan mire gondolsz, hogy miben zavar a jelenlétük, de pl. az ilyenek, hogy pl. kettesben akarsz lenni valakivel vagy csak szimplán egyedül akarsz lenni, nincsen kedved velük beszélgetni vagy akármi, simán megoldhatóan egy egyszerű beszélgetéssel. Nekem jó a kapcsolatom a szüleimmel, de én is hülyét kapnék attól, ha pl. tényleg mindig a nyakamon lennének, fél percenként kopognának az ajtómon és állandóan kérdezgetnék, hogy mit csinálok stb., erre az embernek sokszor nincsen türelme, idegesítő, fárasztó. Egy időben nálunk is volt hasonló probléma, mert mikor elkezdtem az egyetemet, akkor nagyon sokszor úgy gondolták, hogy nekem nincsen semmi dolgom, ráérek (főleg vizsgaidőszakban) és nem tudtam tőlük tanulni. Gondolták, hogy biztos azért vagyok otthon, mert ráérek, nincsen semmi teendőm stb. A költözés nálam sem volt opció, de őszintén szólva én abszolút nem is gondoltam rá. Egyszerűen csak szóltam nekik, hogy ez így ezért és ezért nem oké, legyenek rá figyelemmel, hogy én tanulni szeretnék, fáradt vagyok, más dolgom van stb. és sikerült is megbeszélni. Szerintem ez egy tök alap dolog, ha az ember nem egyedül él, tekintettel kell lenni a másikra (akár otthon a családdal, akár párkapcsolatban, akár albérletben vagy kollégiummal többedmagaddal) és ez ugyanúgy a te otthonod is, mint az övéké.