21 éves vagyok, állandóan csak a rosszat kapom itthon, mit tudnék tenni?
Sziasztok
20 éves làny vagyok, otthon élek anyával.. sosem volt jó viszonyunk azért, mert évekbe telt bebizonyítanom, hogy a nevelőapám molesztált. Van egy tartós betegségem is, ami miatt sulit halasztanom kellett, de most végeztem végre. Most keresek munkát, csak ugye pályakezdőként nehéz, diakmunkam volt eddig
Állandóan kapom az ívet mindenért, nem csinálok semmit, annyi minden ràm van költve stb
Állandóan a tesóim fényezve vannak ők a jók vegyek róluk példàt stb.
Annyit tudni kell, hogy nem viszem a pénzt mett a diákmunka pénzemből veszem meg a gyógyszereim, fizetem a telefonom, abból veszek ruhát és van egy kis félretett pénzem is
Ugyhogy a kaján kívűl meg a rezsi ràm eső részét fizeti max.
Akármit mondok nem lehet igazam, anya helyett én takaritok állandóan, ami nem baj mert dolgozik, de akkor ne legyen a fejemhrz vágva hogy nem csinálok semmit. A kutyàt én nevelem
Pszichologushoz is járok mar egy éve. Ő is mondta, hogy sajnos amìg nem költözöm el nem lesz jobb semmi.
A mai vita tette rá az i re a pontot, hogy megint szapulva voltam, es hogy a tesóm elkezdte hogy igen nekem ebbe a házba nem lesz soha igazam, kit érdeklek mert senkit, en meg mondtam hogy fejezze be, ugyanugy mondta, bevonultam a szobamba becsaptam az ajtót és bejött megvert... anya közbe se lépett az volt hogy fejezze be mert a szomszedok szolnak.. most ugy erzem elegem van sehova se tudok menni senkire se szamithatok csak a paromra, de o is anyukajaval el, nem akarnek annyibol odamenni higy ugye nem tudok adni ugymond lakbert.. :(
Kerlek segitsetek annyjszor probaltam mat megbeszelni veluk de nem lehet en vagyok a szar :(
El kell költöznöd. Keress főállást.
Ez már nem lesz jobb.
Átérzem a helyzeted. A családi hátterem nekem is maga a förtelem, mind édesanyám, mind édesapám részéről, úgyhogy tapasztalatból mondom neked.
SOSE leszel nekik elég jó, SOSEM fogják elismerni, ha bármit jól gondolsz, vagy teszel, elismerést nem fogsz kapni, megváltoztatni őket nem tudod, mert van az a szint, ami már nem a gyereken múlik, hanem a szülőn...
Amit tehetsz, hogy erős maradsz lelkileg, kitartasz. Nehéz lesz, de "rájuk kell hagynod" kicsit a dolgokat, úgy értem, hogy ha valamit mondanak, egyik füleden be, a másikon ki és ennyi. Munkát keresel, dolgozni kezdesz, ha csak valami egyszerűbb munkát is, de közben levelezőn simán végezhetsz még iskolát (plusz versenyképes szakma sosem árt, ha van), és ha már van megélhetésed a barátodhoz költözöl (ha úgy érzed, hogy ott jobb lenne, kijönnél velük, és lehet a párodra is és anyukájára is számítani, szóval nem bánnák, hogy ott vagy).
Persze, lehetne egymagadra albérletet is keresni, vagy kiadó szobát, de ez azért anyagilag jóval húzósabb, még több önállóságot és pénzt igényel.
Kitartást! Nem minden ember tapasztalja meg élete során, hogy milyen nehéz is egy ilyen háttérből felemelkedni, de annál szívósabb, erősebb és sikeresebb ember lehetsz idővel, mivel te kitaposod magadnak a saját kis ösvényed az életben. Csupán nem szabad feladni, mindig csak előre, mindig legyenek céljaid, szeresd önmagad!
Van berszamfejto es tarsadalombiztosito szakmam
Az a baj h mindenhova a hulye tapasztalatot kerik... de mar ugy vagyok vele hogy inkabb elmegyek gyarba
Nincs sok felretett penzem sajnos 80ezer ftom van
De ugye kell gyogyszerre meg telefonreszletre
Eselyes hogy holnap atmegyek a paromhoz kutyastol
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!