Milyen felnőtt lesz abból a gyerekből aki szegény családból származik? (Lent kifejtem)

Akármilyen, amilyen lenni akar.

A párom ilyen körülmények közt nött fel - csak ö nme bukott meg, mert tanult becsületesen -, ennek ellenére elvégezte a BME mérnöki szakját és egy nagyobb cégnél vezetö beosztásban dolgozik.

Ha egy gyerek megbukik, az nem a szülök hibája, hanem csak a gyereké.

Ha akarja akár jó dolgokra is számíthat szerintem! Apum szüleinek 8 általánosa volt, bár mindig keményen dolgoztak, több munkájuk is volt, mondhatni jó módban éltek, de a tanulást sosem támogatták.Amikor apum leakart érettségizni kiröhögték, hogy minek azt? Végül szakmunkást végzett, megtanult németül, külföldön dolgozik, van egy kertes házuk + 2 lakás kiadva albérletbe, illetve mindig van 1-2 m vésztartalék a bankban, ha hirtelen kellene bármire. Nem rég cserélte le az autóját, illetve újította a házban a fűtésrendszert. Nem milliárdos, de azért stabil az anyagi háttere. Szerintem ne add fel, mert kellő kitartással bármi lehet belőled! :)

(Mondjuk itthon nehezebb dolgod lenne, ez tény)

Olyan felnőttkorra, amit meg tud magának álmodni ÉS amiért képes megküzdeni...

Ez csak hozzáállás kérdése...

Ahol a szülők a 8 általánost elvégezték (kötelező elvégezni) ott a gyermek igen sok hátránnyal indul.Mielőtt bárki fegyvert fogna rám:elmondanám a közvetlen környezetben adott információ minősége is előbbre viszi a gyermeket,a házi feladatok ellenőrzése illetve az ebben adott segítségnyújtás elmarad.A szegénység miatt nem telik különórákra.

A gyereknek kötelessége iskolába járni,vezetik a hiányzást az iskolába!

Kedves Kérdező! Ugye a hiányzások miatt kell évet ismételned? Hol voltál,mit csináltál iskolai tanulás helyett?

Ha előbb derül ki a turpisságod a Gyámhatóság intézkedik!

Ha a gyermek figyel a tanórákon,akkor minimum a 2-est,de sok esetben a 3-4-es érdemjegyet eléri.

Ne kenjük másra azt ami egyéni felelősségünk:a megfeleléshez nem a szülőknek kell tanulni hanem a gyereknek!

Felnőttkor:remélem megjön az eszed és az akaraterőd a tanuláshoz! Tudsz segítséget kérni az iskoládtól, fejlesztés címen?

Ne merészelj hiányozni,a következő idődben súlyosabb következményei lehetnek!

Elsősorban azt kellene elsajátítanod:"én vagyok a hunyó,amiért nem jártam el az iskolába és nem tanultam!"

A kérdés majdnem rólam szól. Apukám két éves koromban meghalt, anyukám 8 általánost végzett. Mivel egyedül nevelt, elég nagy szegénységben nőttem fel. Néha még alap dolgok is hiányoztak. Persze gyerekként ezt nem érzed. Bukni nem buktam, jó tanuló voltam mindig, de volt olyan hogy nem tudtam bemenni suliba, mert nem volt pénz bérletre. Osztálykirándulások is kimaradtak természetesen pénz hiányában meg hasonló dolgok, de ettől még felnőttem, felnevelt az anyukám.

Hogy milyen ember lettem? Diplomám van, most csinálom a doktori fokozatot. És nem azért mert volt bennem egy "ki kell törni" érzés, hanem mert ez a saját életem és nem a gyerekkorom vagy a szülők végzettsége határozza meg. Most megengedhetem magamnak azokat a dolgokat (anyagilag), amiket gyerekként nem. És nincs bennem tüske a gyerekkorom miatt, jó volt gyereknek lenni.

Keress ra Dr. Orsos Zsuzsanna PhD cigany rakkutato nevere!

Ha valaki, o tenyleg szegenysegbol jott, szulei gyakorlatlag analfabetak. Raadasul apja ivott is, es olyankor az egesz csalad felt tole.

Szoval lehet lyen felnott is. Ha beloled egy bukott nimand lett, elsosorban magadat okold!

Mi is mélyszegénységben éltünk. Én vagyok az első a családban, akinek diplomája lett, sőt, az első, akinek egyáltalán érettségije van. A szüleim soha nem tudtak segíteni a tanulásban, de örültek neki, hogy én jó tanuló vagyok, mert nálunk ez különlegesség volt a családban. Se a szüleim testvére, se unokatestvéreim nem igazán tanultak.

De persze rossz volt gyerekként a szegénység, hogy van, amikor nincs normális ruhám, hogy látom, hogy a tanárok is mennyivel kedvesebbek a gazdag szülők gyerekeivel.

De felnőttként már nem érdekel. Örülök, hogy sikerült változtatnom, és hogy jobb életem van, mint a szüleimnek, nagyszüleimnek, és a rokonság nagy részének.

Egyébként tényleg igaz, hogy a szegényeknek csak a tanulás segíthet. Más kiugrási lehetőség nem igazán van, kivéve, ha valamiben nagyon tehetséges vagy, akár sport, akár művészetek területén.