Normális, hogy a szüleim bérleti díjat akarnak tőlem beszedni?
18 éves vagyok és januárban döntöttem úgy hogy szüneteltetem az iskolát szeptemberig ezért elkezdtem dolgozni heti 30 órában, hogy legyen egy kis pénzem és addig is csinálok valami hasznosat. Erre a szüleim kitalálták hogy ha nem tanulok akkor fizessek be 40 ezer forintot havonta mert hogy annyit buknak havonta mert már nem vagyok diák. Ennek utána néztem és két gyerek után jár 40 ezer (20 ezer gyerekenént), az öcsém pedig még mindig tanul és 18 év alatti úgyhogy maximum azt a 20 ezret bukják rajtam nem 40 ezret! Ráadásul a saját házunkban élünk, nem kell bérleti díjat fizetni, 2 autónk van, apám céges autóval jár, anyám is dolgozik, van egy nyaralónk a Balatonnál és egy lakás ami ki van adva szóval nem állunk annyira rosszul anyagilag hogy szükségük legyen az én pénzemre.
A másik, hogy azért dolgozok, hogy csinálhassak egy saját vállalkozást (pont azért hogy a saját életet kezdjek), nem pedig azért hogy minden hétvégén leigyam magamat a pi.csába (amit azért nem sok 18 éves mondhat el magáról).Értem én 40 ezer nem sok, de nekem igenis számít!A fizetésem jelentős részét veszik el és engem is visszafognak ezzel nem kicsit, arról nem is beszélve hogy így egy évben kb 3-4 hónapot kell dolgoznom csak hogy nekik kitermeljem ezt az összeget.Én szeretném őket támogatni de akkor amikor már kevésbé okoz ez gondot.
A legjobb hogy ezt ők úgy állítják be, hogy ők mennyire jófejek hogy csak ennyit akarnak tőlem:D Én nem így látom a helyzetet...
Attól lettek lelki sérültek, hogy a családjuk hasznot húzott belőlük. Kivett a zsebükből, ahelyett hogy segítette volna az életben.
Meg lehet őket nézni. Sehol semmi.
Én fizettem anyámnak, mikor már dolgoztam. Nem vagyok lelki nyomorék köszi szépen, saját, hitelmentes házunk van, egy saját telkünket cseréltük be rá anyóssal. 2 gyerekünk van, és 32 évesek vagyunk.
Ha újrakezdeném, akkor is fizetnék a rezsibe anyámnál, mert ha már vannak álmaim és céljaim, az oké, de osszam már be a pénzem. Az, hogy bele kell szállni a családi kasszába az nem élősködés, hanem egy alap dolog, ha már a kérdező felnőttesdit akar játszani, akkor igen is minden nyűgjével vállalja.
Anyám sem várta el, hogy fizessek, ahogy a párom apja sem, nekünk ez természetes volt, nem hőbörögtünk internetes oldalakon, hanem megtettük, mert hálásak voltunka szüleinknek azért, amit értünk addig feladtak és tettek.
Ha a fiaim abba a korban érnek, és dolgozó emberek lennének, miert is lenne érvágás nekik 20-40k közti összeg, amiből én a rezsit fizetem, bevásárolok, főzök neki? De most komolyan értem én, hogy a gyerekem, de ha saját keresete van, felnőtt, akkor természetes, ha beszáll a költségekbe, és nem csak kiskirálykodik, hogy de én vállalkozásra gyűjtök.
Kérdező jól eltünt,
Illetve nem lesz vállalkozása sem mert abba időt,energiát is fektetni kell ,mint az érettségi megszerzésében ,vagy szakma megszerzésébe csakhogy a felnöt akkar lenni annak annyagi vonzata is van mint rezsibe beszállni,ruházatot magánál állni ,telefon számlát magának állni,dolgozni,és ezeken túl lehet csak gyüjtögetni.
Ez rohadtul nem nevelési célzat....
Ha tegyük fel a kérdező elkoltene az osszes pénzt mindig haszontalan dolgokra és ilyen helyzetben mondanak azt a szulei, hogy X összeget kérnek, akkor oké.
De ha tényleg felrerakja a kérdező kb az összeset, akkor miért kell elkerni tőle ennyit?!
Persze, az könnyen beszél, hogy ez az összeg nem sok, akinek 300.000+ Ft a fizetése havonta...
Persze, tanuljon meg bánni a pénzzel, ez tok jó, de ne úgy, hogy a fizetése harmadát elveszik tőle, pedig tok jó céljai vannak...
A normális családoknál nem kérnek a gyerektől ha nincsenek nagyon rászorulva...
És igen, még tanulok és természetesen itthon lakom, de barátomnál látom, hogy o is dolgozik, kezdohoz képest egész jól keres és a szulei mégse kérnek tőle semmit, mert azt mondjak, hogy inkább rakja félre, sőt hozzátenném, hogy a bankszámlájára a szulei X osszeget (nem tudom pontosan mennyit, de nem túl nagyot) még utalnak is neki havonta, nyilván azt is azért, hogy gyujtogesse...
Ha tegyük fel a kérdező szulei azt a pénzt nem költik el, hanem teljes egészében egy bankszámlán gyűjtik és majd a kérdező megkapja akkor, amikor elköltözik vagy valami, akkor az tok jó, csak ezt nyilván nem tudjuk...
És ha ez nem így történik, hanem tényleg elköltik, akkor meg rohadtul nem segítik a gyereket...
Mit rítok már itt.
A 15 - 21 évesek fel vannak háborodva, a felnőttek meg egytől egyig támogatják. Nem kéne ezen elgondolkozni? (attól hogy papíron nagykorú valaki, közel sem biztos, hogy felnőtt is)
Ha annyira olyan rohadtul szemetek ezek a szülők, a kérdező miért nem csapja rájuk az ajtót és él önállóan? Ja, mert abból sokkal rosszabbul jön ki?
Miért nem tanul És dolgozik mellette? Azt elrakhatná biztos.
Gondolom azok tüntetgetnek minden ökörségért, akik itt fel vannak háborodva, mert nekik nem tetszik, hogy az élet pénzbe kerül. Meg minden jogtalan, stb.
Kérdező adja le, amit kérnek tőle, ha nem tetszik meg menjen valóban önállósodni, ne csak az a részlet kelljen belőle, ami neki tetszik.
Utolsó minden szavaddal egyet értek.
Sokan élősködésnek gondolják, ami nem az, ez pedig igen elgondolkodtató, miért is tartunk ott, ahol.
Anyuka apuka a dolgozó gyerekre is költi a kajapénzt, rezsit, még utal is neki havonta a saját keresetéből, holott a gyermek nem keres rosszul. Mégis miért? Mert sajnos most már mindennek a gyerekről kell szólnia, hogy neki legyen jó, es ne kelljen küzdenie az álmaiért, hanem csak megkapja. De miért lenne jó, ha nem küzd? Semmivel. Ha küzd, és ugy ér valaki célt, sokkal jobban megbecsüli, mert akkor elmondhatja, hogy ezért 1000% én dolgoztam.
Bolond felfogás az, hogy az en kicsikém ne szenvedjen, ne kelljen küzdeni. Miért? Nehogy sérüljön a kis lelke. Állítom, hogy aki itt hőbörög, nqgyrésze szintén kamasz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!