Mit szólnátok ha kiskorú gyermeketek az engedélyetek nélkül tetkóval állít haza?

16 éves elmúlt a lányom,sokat beszélgettünk a tetoválásról, kb 2 éve ugyanazt a kis mintát szerette volna. Elvittem az én tetoválómhoz rendes szalonba. Mindenki hepi, a tetoválás elkészült, a gyerek őszinte volt :) (egy 10Ft-os nagyságú mintáról van szó egyébként)

És osztom az egyik előttem szóló válaszát, fel se merülne a gyerekemben, hogy ilyesmit titokban csináljon. Szerencsére van olyan a kapcsolatunk, hogy bármit elmondhat őszintén

Hát első dolgom lenne kideríteni hogy hol csináltatta. Ha rendes szalon, akkor sem örülnék de ha valami ismerős, valami e-bayről rendelt franccal varrná ki, hát ott kapnék agyverzést. Volt olyan osztálytársam aki így csináltatta és nagyon csúnya vége lett mert elfertőződött.

A tetoválásra egyébként én nagyon nyitott vagyok, nekem is van. Ha lesz gyerekem akkor őt sem fogom tiltani, de! azt mindenképp szeretném hogy komolyan gondolja. A tetoválás egy életre szól, nem olyan mint egy piercing amit kivesz és majd elmúlik. Ha tényleg komolyan gondolja, nyilván párommal megbeszélve, biztos megtudunk egyezni, sőt én segítek neki normális szalont is keresni a fentebb leírtak után.

Ha ennek ellenére titokban csináltatná akkor nagyon csalódott lennék és úgy érezném, valamit elrontottam hogy nem bízott meg bennem annyira hogy beavasson.

Nézd, én megbíznék a gyerekemben annyira, hogy megkérem, hogy mondja el, miért csinálta, aztán hagynám az egész ügyet. De nem büntetném(én, amikor 16 voltam, egyszer büntetés kaptam, borzasztó volt, és ezután hetekig egyetlenegy szót sem szóltam apához.) ezt nem akarod, ugye?

kérd meg, hogy legközelebb beszéljétek meg

Én 17 éves vagyok, pár hónapja csináltattam a szüleim engedélyével. Szerencsére van velük olyan jó viszonyom, hogy eléjük álltam és kértem, hogy írják alá az engedélyt, pedig alá tudtam volna hamisítani, ha nagyon akarom.

Nem örültek annyira, de megértették, miért szeretném, és azt mondták, mivel az én testem, és tudják, hogy ha most nem engedik meg, egy év múlva úgyis megcsináltatom, úgyhogy nem állnak az utamba.

Szerintem ha nem szólok, rosszul esett volna nekik, hogy nem bízok meg bennük, és azért szidtak volna le, hogy nem mondtam nekik, nem magáért a tetoválásért.

#23 ,,kiskorú még a gyerek, döntésképtelen"... Azért elég érdekes felfogásod van. Egy 14-17 éves már a tetoválásnál fontosabb dolgokról is maga kell, hogy döntsön (pl pályaválasztás, nyelvtanulás, munkavállalás, sok esetben kereset beosztása, vagy magánéleti dolgok), a felelőtlen esetleg ideillőbb szó, az sem mindig életkortól függ. Van, aki 12 évesen érettebb és kötelességtudóbb, mint néhány 20-25 éves fiatal.

Döntésképtelen is lehet még egy középkorú ember is, ha valakinek nehéz kitalálni mit akar, az általában egy veleszületett tulajdonság, én pl nagyon határozott vagyok kiskorom óta, mindig tudom, mit akarok, hogyan, mikor és miért, ezzel szemben ismerek olyan 40 feletti anyukát, akinek a legapróbb döntés meghozatala is napokig-hetekig tart.