Hogy szeressek valakit anélkül hogy azt higgye hogy tettetem?
Apám nagyon perfekcionista mert állandóan keresi bennem a hibát/ nem ismeri be hogy hibázott, max apróságokat / kritizál/ nehezen bízik meg a bennünk gyerekekben/ alig ért eggyet vagy érez együtt, így sokszor csak mond valamit hogy mondjon valamit/ defenzívnek nevez közben ő a defenzív(ezt beismerte, sajnos későbbi vitákban megemlegettem ezt a hibácskáját, lehet ezért nem ismer be mást, de én is csak az igazat mondtam róla, mint ő rólam, ráadásul mint mindig: sírtam hogy megkönnyítsem a helyzetét és törődőnek tűnjön ha beismeri) hiába nem ordít, akkor is sérteget és nem tehetek róla hogy sírok, másban nem vagyok defenzív ő a perfekcionista max/ amikor nevelőanyám, barátnője, ott van akkor a leggyengébb/ nem tudom azért ilyen törékeny e az egója mert cégvezető de tuti az. Szóval mit csináljak hogy ne okoskodjak/ ne kelljen igent mondania nekem mert nehezen tud kivéve ha hangsúlyozza mintha ritkán mondanák ilyen jót, vagy hogy jófejnek tűnjön/ hogy ne kelljen hibátlannak éreznie magát, hanem hasznosnak és szeretettnek? Sosem voltunk vele bújósak, soha életemben nem láttam sírni lehet azt is szégyellné, csak öccse halálakor mondta hogy sírt.
Matekban szokott segíteni az jó, bàr ott is voltam elégedetlen a módszereivel türelmetlenségemben, nem emlékszem, de tuti hálásabb leszek..
Régen komoly depressziómban is kontrollált az egyetlen dologgal amit élvezek és semmi empátiája nem volt a szociális fóbiámra. Regényeket írtam neki hogy megértsen, ismételgetnem kellett magam állandóan, nem fogta fel hogy rajtam pszichológus nem tud segíteni több okból csak amikor az összes okot leírtam, állandòan önállóságról beszélt és nem hagyott annak lenni, lázadás rövidtávon segített, középtávon nem, kevesebb bízalom, újjabb viták. Utálom..tam. De szerettem is csak nem jut eszembe miért. És az baj. Semleges a kapcsolatom sok emberrel.
Mediátor személyiségként kerülöm a konfliktust és a negatív embereket. Régen ikertesóm is nagyon kötözködő volt, most imádom, tőle amúgyis elfogadom a kötözködést mert kölcsönös és poénból van. Apám kérdez valamit és nem figyel a válaszra. Most nagyon fura volt. Széles szókincsel(hogy ne tűnjön sértődöttnek hanem intelligensnek:)))) közölte hogy bunkó vagyok, közbe sosem vagyok bunkó és visszafogtam magam, a kérdésére válaszoltam és még bocsánatot is kértem előtte hogy nem tudom ordítás vagy sírás nélkül. Ő kérdés nélkül is mond nekem ilyeneket csak nem ordítva. Sőt mostanába nagyon érzékeny ha ordítunk, még akkor is ha egyáltalán nem ordítunk csak plotty a hangunk, max hevesen beszélünk és a kutyámmal nyílván máshogy beszélek.
válasza:
válasza: válasza:A kérdés a címben van, a többi kiegészítő hogy megértsétek a helyzetemet mert tanulságos, de úgylátszik ti sem bíztok bennem eléggé hogy a problémára fókuszáljatok. Ha egyszerű lenne nem tettem volna fel.
Ha nem olvasod el akkor miért szólsz bele és ítélsz el magyarázd már el? Az tény hogy rossz a kommunikációm de ebben mit nehéz megérteni?
A lényeg hogy az apám perfekcionista és nem akarom hogy egy verseny legyen a kapcsolatunk. Hogy szeressem és tudassam vele hogy nem kell tökéletesnek lennünk, lennie? Mert valahogy mindig van valami konfliktus.
Első nem tudom mire gondolsz, az apám manipulál engem állandóan, tegnap meg kifakadtam hogy nem vicces amit csinál, látszik a beszédén hogy hiába nyitok felé ő nem bízik bennem és sokszor nem fogadja el hogy nincs igaza.
Ha veszekszik akkor is ilyeneket mond hogy ez hogy jön ide? Úgy hogy csak defenzív és ő kérdezte. Meg ha vádol azt mondja mindig hogy ne keressem a kifogásokat, de ha ezek nem kifogások, ha ADHDm van akkor mit csináljak?
válasza:Ha valaki eldöntötte, hogy neki mindig igaza van, egy gyerek meg pláne nem okosabb nála, azzal nem igazán lehet mit kezdeni. De ha tényleg ilyen manipulatív, kötözködő, kontrolláló, akkor biztos megéri erőltetni?
Amúgy tényleg kicsit nehezen érthető az írásod. Próbáld kicsit tudatosabban szerkeszteni a mondataidat. Ha leírsz minden szót, ami útközben eszedbe jut, az inkább naplóírás, nem kommunikáció.
válasza:A szeretet általában nem az, ami körülvesz, hanem az, ami benned van. Belõled fakad.
Gondoltál már arra, hogy édesapád pont azt éli át, mint te? Ha szeretne segíteni, megvígasztalni, viccelôdni, az nem azt jelenti, hogy a tôle telhetô legjobbat adja? Nehéz gyerekként megélni, hogy apukád nem szuperhôs, de ha te ismered a jobbat, ha tudod, hogy van ennél jobb, akkor próbáld meg te odaadni másoknak, amit szeretnél, hogy mások adjanak neked.
Ôt ugyanúgy érik a szelek, ugyanúgy süt rá a nap, mint rád még este is, mikor nem látod. De a holdon át akkor is rádragyog. Ugyanúgy ember és egy szinten van veled. Ezért mondja, hogy légy önálló.. Egy ember nem tud önálló lenni. Még jó, hogy van Istenünk. Ô az, aki mindig fogja a kezed, Ô az, aki csendben letörölte könnyeidet, Ô az, aki mindent szeretettel, tanítón, ingyen küld az életbe, és az ördög az, aki átcímkézi ôket rosszra. Ez jó, köszönöm. Vagy ez nem jó, igazad van, nekem nem járna ez. A hála ellen tiltakozol, mert az ördög meggyôz valamivel arról, hogy ez rodsz. Van is miért tevékenykednie a gonosznak, hiszen a hálaadás gyógyír minden ellen.
A hazugságra Isten sosem késztetne. Akkor sem, ha az úgy volna jó. A hazugságokkal csak az ördöghöz veszel jegyet a fájdalomhoz. Nekem is ez az egyik reflexé vált rossz dolgom. A tetteinkben, beszédünkben falat csinálunk a világ és magunk közé. De mindig mondom magamnak, hogy ôszinteség. Ha ôszinte leszel mindenben, akkor felszabadulsz. Krisztus által igazzá tétettél. Mert ô megváltott a hazugságaid súlyától. Nyisd ki a szíved, engedd szabadon egy biztonságos helyen. Isten az Élet, az Út és az Igazság. Bízz benne. Hidd el, semmi s úgy lesz, ahogy te akarod, mert lehet ártanál önmagadnak. De minden úgy lesz, ami a javadra szolgál. A múlt elmúlt. A jôvô egy kedves dolog. Azzal foglalkozz, ami a jelenben van. Mondj köszönetet mindenért, és bízz benne hogy minden hoz jót annyira, mint abban, hogy minden hoz rosszat. De melyik az érdekesebb?
Nem kell az embernek büszkeség. Hit kell az embernek. Vigyázz a szavaidra, hogy olyat adjál velük a világnak, amire szükségük van. Olyat jósolj magadnak, amilyet szeretnél és tudd, bármi is történjék, az építeni fog téged. A boldog akarsz lenni, a hála a legegyszerûbb mód. Mindent legyôz.
#8 Ennyi erővel az a te bajod hogy nem adsz jelentőséget a címkéknek és okosnak akarsz hangzani. Semmi indoklás, nem is értem milyen divatos címkére gondolsz. Te nagyon utálhatod az embereket.
#9 te már fanatikus vagy, nem kértem léleknyugtató prédikálást, lényegében spammelsz, nem vagyok olyan keserves hogy ezért forduljak Istenhez, akkor hiszek Istenben ha logikus(egyébként 50-50% szerintem hogy létezik és Isten ùgyis megbocsát ha tökéletes, ha nem akkor meg mindegy). Oda is lehet fordulni csak ne utánajárás nélkül, én a zenében megtaláltam nyugalmam. Kicsit több érv szól Isten ellen, csak a "nem tudhatjuk az akaratát" miatt 50%. És a hamisítások félreértések gyanúja miatt. És hogy az emberek jobban bíznak a fejlődő jelenben mint a múltban. Egyébként nem olvastam el, mert sejtem mi vár és idegesített, de azért megteszem😘
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!