Mi a véleményetek arról a nevelési elvről, hogy a gyerek azért nem kap Pick-szalámit enni, bár telne rá, mert onnantól kezdve nem fogja értékelni a párizsit?

Szerintem gáz. Az ember azért dolgozik, hogy a lehetőségekhez képest a legjobb életminőséget tudja biztosítani magának, és a családjának. Szerintem legalább is. Azzal nincs baj, ha ők a Balatonra járnak nyaralni, de ha megtehetnék, hogy néha külföldre is elmenjenek, és a gyerekek is vágynak rá, nem értem, miért ne lehetne elvinni őket világot látni. Normális szülő örül neki, hogy új dolgokat tud mutatni a gyerekének, nem mindig csak ugyanazt.

Vagy például ez a kaja dolog... Tudom, a párizsi az fujj, vacak, tré sokak szemében, én speciel szeretem, és szoktunk is venni. De ugyanúgy megveszem a tálalósonkát is, mert a nagyfiamnak az a kedvence. Ha éppen nem veszek, ugyanúgy megeszi a párizsit, vagy a mezei szalámit, vagy a májkrémet (azt például pont ő szokta időnként kérni). Vagy amit még nagyon szeret, azok a tengeri herkentyűk. Szoktam neki venni, de nem minden nap, nem is minden hónapban, de van, hogy vásárolok, és azt mondom, hogy na, viszek a gyereknek, hadd örüljön. Mégsem állt még elő az a helyzet, hogy fintorogjon más kajákra, mert neki már csak ez a jó. Viszont én úgy tudok neki örülni, hogy ő örül, amikor meglepem a kedvencével. 11 éves, fel tudja fogni, hogy nem lehet minden hétvégén homárt enni. Mint ahogy azt is fel tudja fogni, hogy nem eszünk mindig flancos helyeken, de örül neki, ha időnként valami klassz étterembe megyünk. Mégsem követeli, hogy mindig oda menjünk.

Külföldi nyaralásra idén megyünk először, nagyon nagyon örül neki, hogy végre lát tengert, de kicsit sem tartok attól, hogy ezek után a következő nyáron hisztizni fog, hogy miért "csak" a Balatonra megyünk, mert ott is nagyon jól szokta érezni magát.

Eleg erdekes felfogas. Teny, hogy hajalndoak a gyerkeek onzoek lenni es nem erteni (ha nem mondjak el nekik), hogy miert nem lehet minden nap teli szalamit enni, de azert ezt el lehet ertelmesen magyarazni.

A gyerekeknek azt kell megtanitani, hogy igen ez finomabb, de dragabb vagy ez markasabb, de dragabb vagy a Balaton is becsulendo, de igen a tenger az kivetelesebb, nehezebben elerheto. Es szepen elmondani, megertetni, hogy a tobb penzt tobb munkaval lehet elerni es a dragabb cuccot jobban meg is kell emiatt becsulni, vigyazni kell az adios csukara nem szetrugni egybol. Ertelmes szulok ezt megoldjak es ertelmes normalis ertekrendu gyerkeket nevelnek.

Nalunk ez volt...

Jaj de gáz.

Nálunk kaján sosem spóroltak, ezt én is hoztam tovább. Mindig jó minőséget vettek, akkor is ha nem volt túl sok pénzük. Nagyapám hentes volt, már 40 éve se engedett párizsit enni mert tudta milyen szemét.

Mi spórolunk pl utazáson, inkabb külföldre nem megyünk, de olyan áron nem is akarok hogy 1 évig az utolsó szemetet eszem.