Egyes szülők miért vállalnak gyereket, ha aztán csak teherként tekintenek rá?

Nem hagyták magára. Ugyan nem helyes, amit csinálnak, hiszen a beteg gyereknek mindig a szülei mellett a legjobb lelkileg, de érthető. Nyilván a nagy még ovis sincs, a kicsi meg csecsemő, így egyrészt nem fertőzik össze egymást, másrészt meg ahogy olvasom, az utazast se nagyon tudjak megoldani. Sosem értettem amúgy, miért kell masok életébe beleszólni. Azh ő dolguk, ők így oldják meg, valószínűleg a számukra ez a legjobb megoldás.

Amúgy meg sok ember nem tudja, valójában mivel jár egy gyerek, mert mondjuk ah ismeretségi körében csak kisangyalok vannak, akik tökéletesen vislekednek már a születéstől, és sosem betegek. Vagy sosem akartak gyereket, de becsúszott és a sok hulye abortuszellenes rábeszélte hogy tartsa meg. Stb

A 3,5 éves fiamat nem hagyom ott 500 kmre hetekre senkinél, bármilyen jó, szeretetteljes és gondoskodó emberek, akik vigyáznak rá.

A többit inkább nem is kommentelem, borzasztó... :(

Egyes emberek miért vezetnek úgy, hogy nem alkalmasak rá? Egyes emberek miért okoskodnak, hiába nincs fogalmuk se egy témáról? Egyes emberek miért szivatják magukat és mártírkodnak ahelyett, hogy megoldanák a problémáikat? Egyes emberek miért vállalnak be veszélyes dolgokat, ha nem elég hozzáértőek?

Az emberek nagy része imád teljesen abszurd dolgokat csinálni, ami senkinek se jó végül, de foggal-körömmel muszáj ragaszkodni hozzá, hogy megmutassák, vagy én nem tudom...

A szememben ez egy betegség egyszerűen.

(Egyébként egy dologban nem értek veled egyet, kérdező: fog emlékezni, fogja érteni. Én is hasonlóan érdekeltem a szüleimet, és tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy miért nem tudok megbízni az emberekben.)

Amit az előzők leírtak + lehet, hogy valóban szerettek volna és úgy érezték, hogy készek a feladatra, majd pár év(vagy hónap) múlva rájöttek, hogy ez mégsem olyan jó buli.

21 vagyok, nincs gyerekem, de pl évekig álmodoztam egy cicáról, akit bent tarthatok a házban és majd nekem az úgy nagyon jó lesz... Meglett a cica és egy év múlva már éreztem, hogy ezt nagyon nem kellett volna. Bár én még most is szeretem, imádom, mindent megengedek neki, amivel nem veszélyezteti saját magát, ha újra csinálhatnám biztos, hogy nem lenne macskám.