Mit tehet egy szülő, ha a lánya életét teljesen tönkreteszi egy nyikhaj, akibe szerelmes?

Ha nem akarjátok teljesen elveszíteni a lányotokat, és szeretnétek, hogy ha ennek a kapcsolatnak rossz vége lesz (ahogy előre sejtitek) merjen, akarjon hozzátok fordulni segítségért, akkor most viseljétek el a helyzetet.

A húsz éves lány felnőtt, jogy van meghozni a saját döntéseit, akár a rossz, a jövője szempontjából káros döntéseket is. Nagyon nehéz ezt szülőként végignézni, de ha továbbra is hangosan ellenzitek a kapcsolatot, még jobban megnehezítitiek, hogy a lányotok maga jöjjön rá, hogy nem jó amit csinál, ez az ember méltatlan hozzá. Legyetek türelmesek, engedjétek őt eltávolodni, mert csak akkor fog tudni később visszatérni. Közben csendesen imádkozzatok, hogy legalább gyermeke ne szülessen ettől a pasitól, legalábbis addig ne, amig ennyire perspektívátlannak tűnik az életük. De ha gyermeket vállalnak, az is az ő döntésük lesz. Az meg a tiétek, hogy az unokával akartok-e kapcsolatot tartani, esetleg az ő érdekében támogatjátok-e a szülőket is. Persze ha a fiatlok ebbe beleegyeznek.

Remélhetőleg ràjön majd, hogy hibát követett el.

Én ott lennék mellette, ereztetnetem, hogy számíthat rám,bármi is történjen.

Ha megprobalod szetvalasztani őket, csak annál jobban fog ragaszkodni hozzá.

Én próbálnám kerlelni, hogy fejezze be az egyetemet vagy legalább kezdjen valami szakmát el.

De, ilyenkor szokott jönni, hogy bekapja a legyet is.. Erről esetleg lehetne beszélni vele, hogy mik a tervei a jövőben, hogy lesz így munkája stb..

"Azt hiszi, ő szarta a spanyolviaszt.."

Ha nem is szart spanyolviaszt, de tud valamit az ipse.

Az ember kb. 14 éves koráig formálható, nevelhető. A 20 éves lányodra semmiféle befolyásod nincs. Ő választott párt magának. Ha egy ilyen nagyszerű embert sikerült találni, akkor ez van.

Semmivel nem tudlak bíztatni. A lány nagykorú, nem tudsz mit tenni. Ha szerelmes, akkor pláne. Ha húzod a fülébe, hogy jobbat érdemel és a párja egy értéktelen senki, akkor még azt is eléred, hogy ne tartsa veletek a kapcsolatot.

Az én szüleim utálták az öcsém feleségét, mert egy parancsnok volt, ráadásul egy buta, felszínes nőszemély, de soha egy rossz szavuk nem volt rá. Mindig nagyon kedvesek voltak hozzá. Mondjuk a váláskor pezsgőt bontottak.

Te is csak reménykedhetsz, hogy a lányod észreveszi a hibákat a párjában, ha elmúlik a lila köd. Ha meg neki így jó, akkor legyen boldog. Ne mérgezd meg a lányoddal való kapcsolatodat azzal, hogy fikázod azt, akit szeret.

A lányod nyilvánvaló, hogy nem száza és nem lehet valami jó nő, ha egy ilyen nyomi jutott neki. Mondjuk lehet vastag a broki, vagy egy orál fenomén, ki tudja?

Béreljetek fel egy Adoniszt, aki furmányosan elcsábítja ettől a gyökértől a balga lányotokat.

A lehülyézésre meg akkor sallert kapott volna a kis gnóm, hogy még mindig a tengelye körül forogna. Megtetted ugye?

" A pasi alacsonyabb nála"

Úgy tűnik, hogy a lányod bukik a törpékre.

Úgy érzi, hogy ő a Hófehérke, és pillanatnyilag sz@rik a -normális- királyfikra...

:)

Azért engem érdekelne a másik oldal véleménye is a helyzetről. Megmondom őszintén, hogy az általad leírtakból az egyedüli, ami tényleg ciki, az a srác bunkósága és az, hogy a lányod otthagyta mind az iskolát, mind a munkahelyét. Azonban itt sem mindegy, hogy mi miért történt. Szerintem nem sértelek meg vele, ha leírom, hogy nyilvánvaló az írásodból, hogy sz@rba sem veszed a fiatalembert. Rondának, butának, lustának titulálod, ezek után mégis mit vársz, hogyan kellene reagálnia neki, vagy a lányodnak? Neked sem kell önteltségért a szomszédba menned, ahogy elnézem elég konkrét elképzeléseid vannak arról, hogy valakinek hogyan kell leélnie az életét, és hogy mit kell letennie az asztalra. A srác dolgozik, és még ha nehezen is, de megél a fizetéséből, sőt a lányodat is eltartja, aki ha jól értem most nem dolgozik. Akkor hol a gond? Nem mindenki akarja "sokra vinni" az életben, van aki másra helyezi a hangsúlyt. A recepciós állással sem értem, hogy mi a gond, még ha sz@rt lapátolna valahol, akkor azt mondom megértem, bár nem mintha abban az esetben több jogod lenne lenézni, addig amíg nem az államon, vagy a szülein, vagy rajtatok élősködik.

Ami a lányod motiválatlanságát illeti, azért itt is érdekelne a teljes történet. Tényleg álmai egyetemét hagyta ott? Nem lehet, hogy eleve csak jobb híján tanult ott, esetleg szülői nyomásra, vagy hogy menet közben csalódott a képzésben? Ha az ember életében ekkora változások mennek végre, mint a lányodéban (új pár, költözés, stb...), azért maguktól is átértékelődnek a dolgok. Ami a jó munkahelyet illeti, az, hogy szerinted jó volt (gondolom magas bérezést, felelősségteljes pozíciót értesz ezalatt), még nem garancia, hogy megfelelő hely volt a lányodnak. Bocsáss meg, de ha az én párom jönne haza a munkából napról napra egyre depisebben, mert nem érzi ott jól magát, én sem nyugodnék, amíg rá nem beszélem, hogy sz@rjon a pénzre, és keressen magának új helyet, ahol jól érzi magát. Az már más kérdés, hogy nem arra bíztatnám, hogy azonnali hatállyal felmondjon, hanem hogy előtte találjon más munkát/egyetemet/képzést, vagy amit akar.

Ha tényleg segíteni akarsz a lányodnak, akkor:

1.) Ne baszogasd a párját. Főleg ne ilyen kicsinyes hülyeségekkel, hogy alacsony, meg nem elég férfias, nyikhaj, stb... . Ember nincs a földön, akinek ettől nem menne fel a pumpája.

2.) Ahelyett, hogy próbálod megszervezni az életét, meg munkahelyeket szerválsz neki, mutass őszinte érdeklődést, hogy Ő mit szeretne, ŐT mi érdekli. Jelenleg egy fajta krízisben van, azt már tudja, hogy mit nem akar (adott egyetemi szak, adott munkahely), de azt még nem, hogy mit akar. Ha beszélgetsz vele, finoman arra kényszeríted, hogy gondolkozzon a jövőjéről. Fontos, hogy ha megnyílna neked, és elmondaná, hogy mi érdekelné, ne próbáld erőszakkal tolni abba az irányba, neki kell megtennie az első lépéseket. Te tényleg csak passzív érdeklődő legyél.

Kedves kérdező!

Feltűnt már hogy a lányod felnőtt ember?

Ha szereti azt a fickót,miért fáj neked a boldogsága?

Ja hogy szerinted nem jól választott,hát amilyen felszìnes ember lehetsz,jobban örülnél ha a lányod barátja gazdag és jóképű lenne?

Persze,én megértelek,de talán a lányodat nem a pénz meg a magasság érdekli.

Lehet a barátja egy kedves,vicces,jószìvű ember és szereti a lányodat,csak te nem látod,mert neked nem szimpatikus.

Szerintem te egy erőszakos,akkorisazvanamiténmondok" tìpusú ember lehetsz,aki még a felnőtt lányát is irányìtani és korlátozni akarja.

Javaslom foglalkozz magaddal menj horgászni,és ne szólj bele mások életébe!

Ha esetleg igazad lesz,és szakìtanak,állj a lányod mellé és támogasd,mert ez a kötelességed.Szülőként a dolgod,hogy felkészítsd a gyerekedet az életre,megadj neki minden tőled telhetőt és önállóságra neveld,ha veled valami történne egyedül is boldoguljon,de amíg élsz segítened kell neki,nem pedig parancsolgatni és tönkretenni az amúgy sem felhőtlen viszonyod vele.