Mit kellett volna tennem, amikor gyermekbántalmazásnak voltam szemtanúja?

Ma a játszótéren szamtanúja voltam annak, hogy egy anya ütlegelte a gyerekét. Szerencsétlen kislány olyan fiatal volt még, lehetett vagy 3-4 éves, a kezét maga elé tartva próbálta védeni magát az ütésektől, közben meg fojtottan sírt.

Odamentem a drágalátos szülőhöz, és erélyesen rászóltam, hogy hagyja abba, erre úgy nézett rám, mintha csak most tűnt volna fel neki, hogy közterületen csinálja mindezt, ahol mások is láthatják. Ezután elviharzott a gyerekkel, a kislányt közben úgy rángatta, mint egy rongybabát.

Akárhányszor eszembe jut az eset, mindig felmegy tőle a vérnyomásom.

Adott egy 4 éves kisgyerek, aki teljes mértékben ki van szolgáltatva a szülőjének, akinek van képe visszaélni ezzel és bokszzsáknak használni a védtelen gyereket. Mert hát kit lehet szabadon megalázni és ütlegelni, bármiféle következmény nélkül? Hát persze hogy a 15 kilós gyereket, aki semmit sem tehet ez ellen. A szülés sajnos nincs pszichológiai teszthez kötve, ezért bármilyen idegbeteg állat vállalhat gyereket.

Mégis mit kellett volna tennem ebben a helyzetben? Rászólni rászóltam az anyára, de szerintem ezzel max. azt értem el, hogy ezentúl óvatosabb lesz, és majd a zárt ajtók mögött folytatja a gyerek megfélemlítését.