Ti csalódtatok már a szüleitekben?

Nos, igen. Ám a csalódás csak akkor jön létre, ha vannak elvárásaim. Én elvártam, hogy ne verjenek véresre minden héten. Én elvártam, hogy legalább 15 éves koromig legyen hol aludnom és kapjak napi 2x enni.

Nos. Csalódtam a szüleimben.

Ha nem lettek volna ilyen magas elvárásaim, nem csalódok.

"Nos, igen. Ám a csalódás csak akkor jön létre, ha vannak elvárásaim. Én elvártam, hogy ne verjenek véresre minden héten. Én elvártam, hogy legalább 15 éves koromig legyen hol aludnom és kapjak napi 2x enni."

Haonsló helyzet. Azonban nekem tizenpár éves koromtól kezdve nem voltak feléjük elvárásaim. Nem volt elvárásom, hogy enni adjnanak, hogy szeressenek. Semmi. így könnyebb volt túllépni a dolgon.

Pl mikor anyám engem hibáztatott azért, hogy az iskolában folyamatosan zaklattak (a súlyommal, meg hogy szerettem az xy sorozatot), mondván én nem alkalmazkodtam hozzájuk.

Meg pl olyanért pofozott fel, hogy talált egy gyűrött ezrest a táskámban, és ebből ő azt szűrte le, hogy én biztos kidobálom a pénzt a kukába.

Ezek még általánosban történtek.

Manapság azért csalódtam benne, mert fullra benyeli a fidesz propagandát, annak ellenére, hogy egészségügyis, meg kijárt külföldre dolgozni, mert itthon annyira keveset keresett. Ilyeneket mond, hogy ha bejönnek a migránsok, akkor ők nem fogják tudni megemészteni a kenyerünket, mert az ő lapos kenyerükben nincs élesztő és nincsenek hozzászokva...