Jó ötlet, hogy a vőlegényem hozzánk költözteti a "tinimami" lányát? Előre félek.
A lánya 16 évesen terhes lett, 17 volt, amikor szült (most 18). Már a terhesség alatt konfliktusok voltak az apjával, mert a párom mondta, hogy nem kéne megtartani, nagyon fiatal még, nem lesznek örökké együtt a fiúval. A lány amúgy jóképességű, okos (volt), senki nem is értette, hogy miért ragaszkodott ennyire az elképzeléséhez... Mindegy, az anyja mellette állt, és mondta, hogy igenis az lesz, amit a gyerek akar. Viszont aztán jött az, hogy a párom fizessen 2x annyi gyerektartást (úgy, hogy alapból 100 felett fizetett, és mellé a gyereknek is adott pénzt minden hétvégén), vegyük meg mi a babaholmikat, ruhákat és hogy a srácnak vegyünk egy autót... Ott mondta a vőlegényem, hogy elég, és leült a "gyerekekkel" beszélni, hogyha vállalják és akarják a babát, ne mástól várjanak mindent. Nyilván segítik őket, de azért a félmilliós babakocsi és a tizenezres babaruha ne legyen már alap. A lánya erre megsértődött, elmondta mindennek és hogy nem is szereti őt, mostantól ne is keresse. Sokáig nem beszéltek, és hiába nem mutatta a párom, tudtam, hogy rossz neki a kialakult helyzet.
A lány, és a barátja először a lány anyjánál laktak a babával, de aztán sok volt a vita így hármójuk között, ezért a fiúval és a babával különköltöztek, a fiú tesójának a lakásába. De aztán összevesztek, a lány a babával visszaköltözött az anyjához, de most onnan is jönne el, merthogy az anyja beleszól szerinte mindenbe, és nem akar ott maradni. Ekkor kereste meg az apját, hogy vegyen neki egy lakást. Ezt mondta nekem is a párom, és én kicsit kiakadtam, hogy mit gondol a lánya, nem keresi soha, a telefont se veszi fel neki, de mikor megszorul, azonnal jön és nyalizik, és mondtam a vőlegényemnek, hogy a legnagyobb hülyeség, amit tehet, ha most vesz neki egy lakást első szóra. Mondtam, hogy mutasson fel valamit, fejezze be az iskolát, tanuljon szakmát, vagy kezdjen valamit magával, de ez így nem oké. Erre most azzal jött haza, hogy akkor ideköltözteti a babával együtt a lányát. Nem örülök. A lány imád konfliktusokat generálni (ezt a saját nagyszülei mondták), általában unalmában ugrasztja össze a körülötte lévőket. A "babázáson kívül" semmi mást nem csinál, merthogy hiába is tanulna bármit, gyerek mellett úgysem tudna teljes állásban dolgozni, meg amúgyis sok helyen kizáró ok az, ha valaki anyuka, és hogy majd ha a baba nagyobb lesz, és iskolás, akkor leérettségizik. Tehát jónéhány évig nem akar semmit csinálni. Én ezen kivagyok, mert nyilván így hiába kapna lakást, fenntartani egy háztartást nem bírna. Mi nyáron összeházasodunk, tervben van a babaproject is, és nem úgy szeretnék anyuka lenni, hogy közben másik két gyerekre vigyázok itthon.
Nem olvastam vegig a kommenteket.. nálunk a családban volt hasonló. A csaj terhes lett, nagypofaval elment egy putriba lakni, mert ő meg tudja csinálni. Nem jött össze. A sulit soha nem fejezte be. A szülés előtt mondták, hogy oda, ahol laknak nem viheti haza a babát. A lány hazaköltözött az apukájához a babával és a pasival. A pasi módszeresen kicsinálta az öreget. A végén egy csavarral kitették a saját lakásából (tudván, hogy soha nem jelentené fel a saját lányát).
Ne engedd, hogy oda költözzön, mert haza fogják vágni az egész életeteket. Meg kell oldani, hogy egy szobás albérletbe menjenek..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!