Miért kellet ezt elmondania az anyámnak? Többi lent.

Nem a fogantatásunk és a szüleink kiléte határozza meg az értékünket, és nem is az, hogy kik nevelnek fel. Nem lenne jobb, ha nem élnél, hidd el. Az, hogy bosszút állni nem akarsz, már mutatja, hogy te egy értékes ember lettél. Az életed a tiéd, te vagy felelős érte, hogyan alakul. Semmilyen formában nem tehetsz arról, hogyan kezdődött. Édesanyádat nincs okod megvetni, egy rokontól, nemi erőszakból fogant gyermeket nem várható, hogy felneveljen az ember lánya. De nem azért, mert maga a gyerek nem érne annyit, mint bármelyik másik gyerek, hanem mert benne ez olyan sebeket téphetne fel...minden ember más és más, van, aki ezt tudja vállalni, van, aki nem. Anyukád azonban nem vetetett el (ha ezt tette volna, az a meggyilkolásod lett volna, bárki bármit mond) és születésed után sem dobott kukába. Azt remélte, hogy majd más felnevel téged szeretetben, jót akart neked. Hogy élhess, és jó gyerekkorod lehessen, amilyet ő ilyen előzményekkel nem tudott adni. Sajnálatos, hogy a nevelőszüleid nem voltak normálisak. Manapság lehetőség áll a válságterhes anyáknak, hogy nyíltan adjanak örökbe, maguk választva ki a családot a gyereknek, méghozzá olyanokat, akiket előtte ellenőriz a gyámügy. Mindenesetre, ha már az elköltözés előtt állsz, akkor nemsokára megszabadulhatsz a mérgező emberektől az életedben, és minden szempontból előre tekinthetsz. Megtalálhatod a párod, akivel alapíthatsz saját családot, és a gyerekeidnek megadhatod azt a gyerekkort, ami neked nem adatott meg. Ha nem vágysz erre, kereshetsz hobbit, lehetnek barátaid, társas kapcsolataid. Tudd, hogy igenis értékes ember vagy, aki egyszerűen nehezen indult az életben, de hogy megteremtesz-e magadnak egy boldog folytatást, az már a te döntéseiden is áll.