Hogy lehet két gyereket teljesen másképp nevelni?

Ha nem is ennyire erosen, de nalunk es mindenki masnal is, ahol van egy elso leanygyermek es egy masodik fiugyermek ugyanígy működnek a dolgok.

Olvass utana a testverek eltero nevelesenek, elso gyermek, kozepso gyermek eseteknek pszichologiai vonalon.

Mi videkiek vagyunk es videken meg sok helyen most is tartja magat az, hogy a fiugyerek a "Gyerek", amolyan kis tronorokos, apa kicsi fia. Anyuci kicsi szerelme. A fiukat az anyak szeretik nagyon elkenyeztetni, nulla elvarasok ele tenni, ha a legkisebb gyerek fiu, akkor ez hatvanyozodhat. A lanyokat azonban altalaban az apa es az anya is az eletre neveli (ertsd anya hazimunkakba bevonja, szigoru vele a tanulasban, apa jobb esetben vezetni tanitja (vagy nem igazan foglalkozik vele a kenyeztetesen de szep vagyon kivul). Az elso gyerekre amugy is valahogy nagyobb felelosseg terhelodik, a szulok tobbet varnak tole, es alapbop jobban is figyelnek ra (elso gyereket ritkan kenyeztetnek el viszont jobb jegyeket is varnak tole a suliban stb.). Sokaik gyereknel mar nem feltenek ugy, nincsenekolyan elvarasok, vagy megy az elkenyeztetes es kivetelezes, mert o a kicsi vagy rosszabb esetben csak elhanyagoljak, mert ra mar nincs energiajuk a szuloknek.

Az esetetekben is az lehet, hogy a szuleid ertekrendje szerint a fiu az akinek minden jar, a lany meg az, aki legyen majd jo haziasszony es erre kell felkesziteni. Nem tunik egy modern gondolatmenetnek a szueid reszerol. Es hat anyud biztos "szerelmes" a "kicsi" fiaba.

"az öcsémnek annyit mondok állj odébb és rögtön hisztéria rohamot kap" - Lehet, hogy beteg, azért kímélik. Vagy lehet, hogy rossz a lelkiismeretük vele kapcsolatban valamiért, ezért kompenzálni próbálnak. Pl. lehet, hogy el akarták vetetni eredetileg... Vagy mondjuk te csak úgy becsúsztál, őt viszont akarták. Beszélgess velük, akkor kiderül.

"a fiatal fiú" - Ki mond ilyet az öccsére?...

A saját választásod, hogy még mindig ilyen körümények között élsz, ahelyett, hogy elköltöztél volna, ahogy nagykorú lettél. Valamit valamiért: ha megér annyit a szabadulás, hogy saját magadat kelljen eltartanod, akkor lépj le, ha viszont maradsz, akkor az az ára, hogy továbbra is el kell viselned a megkülönböztetést.

Sajnos vannak ilyen szülők :(

A párom családjában is hasonló a helyzet. Ő az idősebb, fiú, és van egy húga.

Náluk pedig mindig a lány volt a kiskedvenc. Az ő szüleik olyat csináltak pl hogy mikor mindkét gyerek koleszos volt, a páromnak csak annyi pénzt adtak egész hétre, amennyiből a buszjegye kijön. A húga pedig többezer forintot kapott csak költőpénznek, hogy eljárhasson a barátaival hét közben szórakozni. Vele mindig elnézőbbek voltak, és a páromnak kellett elvinnie a balhét.

Ami viszont a legdurvább volt: pár éve, már felnőttként a húga a család ellen fordult, durván megalázott, és földbe döngölt mindenkit, a szüleit és a bátyját egyaránt. A szülők persze egyből megbocsátottak neki, de a párom megmondta, hogy ő többé látni sem akarja (teljesen jogosan). Azóta a szülei őt piszkálják, hogy Ő! próbáljon meg kibékülni a tesójával, közeledjen felé, bocsásson meg neki stb. Holott nem ő volt az, aki kirobbantotta ezt az egészet, de a drága kicsi lánynak persze mindent szabad. Ha a párom tett volna ilyen dolgokat, őt biztosan kitagadták volna.

Szegény párom sokat szomorkodik emiatt. Az ilyen szülőkkel sajnos nem lehet mit kezdeni, semmivel sem fogod tudni felnyitni a szemüket :(

"én le vagyok szarva. (Ja, mindkettőnknek ugyanolyan szintű a képzettségünk, iskolai végzettségünk"

Ha ugyanolyan szintű képzettséget, iskolai végzettséget biztosítottak a szüleitek mindkettőtöknek, az eleve azt bizonyítja, hogy nem vagy leszarva.

"így akarják kompenzálni, hogy meg akarták 'ölni'? Lehet bűntudatuk van amiért el akarták vetetni."

Bizony, én is erről beszéltem.