Mit csináljak, ha nem figyelnek rám a szüleim? 20/L

Sajnos én így nőttem fel.

Akkor csak szomorú voltam emiatt, s kénytelen voltam elfogadni a helyzetet, mert mikor agresszívebb figyelem felkeltési és önérdek érvényesítési technikákat próbáltam ki, akkor meg én lettem a család szemében az idegbeteg nemnormális...

Az, hogy átlátszó voltam évekig, és nem hallatszott a hangom, (sőt, mikor egyszer elmentem szilveszterezni, és áprilisban mentem haza, de senki nem keresett, hogy hol vagyok!!!, meg amikor az egyik tanárom rendszeresen megalázott és fizikálisan bántalmazott az osztály előtt, és anyám csaķ annyit mondott erre, hogy a tanár szeret, és a legjobbat akarja nekem, azért magasak az elvárásai felém), hatalmas pusztítást végzett a lelkivilágomban: totál lenullázódott az önbecsülésem, az önbizalmam, az önértékelésem eltorzult, és anorexiás is lettem, ráadásul annyira ki voltam éhezve egy kis figyelemre és megértésre, hogy azzal elmentem a világ végére, mint egy hűséges kutya, aki csak pár jó szót szólt hozzám, és közben rámnézett. Ezt a helyzetet meg mindig voltak, akik ki is használták...

Sajnos a szüleidet akkor se fogod érdekelni, ha fejenállva és énekelve adod nekik elő a mondanivalódat. És megváltoztatni sem tudod a helyzetet.

Annyit viszont tehetsz, hogy nem hagyod magad emiatt kikészülni! Fogd fel humorosan ezeket a képtelen helyzeteket, és nevess rajta! Vedd körbe magad igaz barátokkal, emberekkel, akiknek fontos vagy, és odafigyelnek rád, és legyél velük minél többet! A lelkedet pedig tudatosan emeld fel rendszeresen: emlékeztesd magad arra, hogy értékes, szerethető ember vagy, csomó jó tulajdonsággal, és hogy még előtted egy boldog, sikeres élet szerető férjjel, és gyerekekkel!

Küzdj, ne add fel!!!

mikor egyszer elmentem szilveszterezni, és áprilisban mentem haza, de senki nem keresett, hogy hol vagyok!!!,

Mi van ez komoly?

Ezekre ne mondjuk már h család ahol fel se tünik a gyerek eltünése honapokra..