Vallásos szülők! Mit szólnátok ha a 25 éves fiatok karácsonyi vacsorán beközölné, hogy ateista?

Kit érdekel, és miért kell ezt beközölni? Ez kb. olyan hogy csak fricskázni akarsz a szüleid szemébe. Nem ettől leeszel nagyfiú. Talán azt is elmondod nekik hogy egy nap hányszor vered ki? Miért pont a karácsonyi vacsorán kell kiverni a dilit? :D

A szüleid vallásosak, téged úgy neveltek, oké. Felnőttél, nem vagy vallásos. Probléma? 25 éves vagy, önálló, gondolom dolgozó felnőtt. Gondolom a nagy vacsi közben majd mondanak egy imát. Oké, hogy nem akarod hogy rád erőltessék, de szerintem nem fogsz belehalni hogy ott ülsz és végig hallgatod. :D Nekik így jó, te meg max unod majd magad. Emiatt nem kell veszekedést csinálni. Ez nem olyan dolog hogy meleg vagy és el kell mondanod, hogy nem lesz unoka. :D

Személyes meglátásom az mindig azt nézzük mi a közös pont szeretjük egymást és elfogadjuk.

A legtöbb baj alapja a megkülönböztetés...

Ilyen vitába nem szabad keveredni már elve mindenkinek mást takar az isten fogalom a zsidó filozófiában pl a kollektív valóság egészét nevezzük teremtőnek.

Meg fogalmi zavarok vannak eleve ....

Egyszer állíthatjuk h nincs isten bár kinek mit jelent..

Más részről ha valaminek tagadjuk a létét akkor valahol a fogalmat is erősítjük.

Teljesen felesleges ilyen dolgokkal foglalkozni kivéve akkor ha direkt a feszültséget alkarjuk szítani arra nagyon jó..

Nem vagyok hívő, de úgy gondolom van Isten. Annak, aki hisz benne, van. Nem feltétlenül a szakállas öreg bácsit, meg a bibliai történeteket kell elképzelni, és igaznak venni, de más formában szerintem igenis létezik "Isten". A vallás nem csak erről szól, hanem elsősorban a társadalom összetartó ereje, erkölcsi keretrendszerének megteremtője is volt. Közösséget épített (és épít a mai napig), ide mindig tartozhat az ember, aminek nagyon nagy ereje van. A hitnek nagyon nagy szerepe van az emberek életében. Ahogy a modern ember tapasztalja saját magunkban nehéz hinni. Az egészséges önbizalom, bátorság kialakulásához ideális gyerekkor, szuper szülők kellenek, és még akkor is ijesztő az a tudat, hogy bizonyos esetekben csak magadra számíthatsz. Ettől a félelemtől leblokkolhatsz, rosszabbul teljesíthetsz. Ha hiszed, hogy van valaki, aki ha te is mindent megteszel, megsegít, ha hiszed, hogy ha valami rossz történik okkal történik, és a világ megy tovább, biztosabb lehetsz az életben. Ezt adja a

Isten "létezése". Ezt a hitet pedig nem csak, hogy nem lehet, de nem is szabad elvenni másoktól, mert ebben nem is az objektív valóság a lényeg, hanem az, hogy akinek szüksége van a világában erre a hitre, az megélhesse azt.

Nincs bajom a hívő emberekkel, de a 25 éved alatt csak látták, hogy te nem szívesen jársz templomba. Ezt látniuk, érezniük kellett, ha igazi család vagytok. Amibe viszont nincs beleszólásod:

"Illetve jó lenne, ha ők is tudomásul vennék, hogy nincs semmiféle isten."

Ennek a felfogásnak oda-vissza kellene működnie, nem ráerőltetni, hogy ők se higgyenek, ha világéletükben hívők voltak. Mert nincs jogod hozzá.

Egy ateista.