Egy szép idézetet vagy verset keresek a 3 és fél éves kisfiamnak. Apa elhagyott minket. Írnátok vagy linkelnétek ilyet?

ekkora gyerek még a tettekből és a metakommunikációdból olvas

a beszéd és a vers szöveg nekik még nem sokat mondanak...

éreztesd vele h ott vagy neki

ennyi elég

Pont 3,5 éves voltam, amikor édesapám meghalt. Öngyilkos lett. Elhagyott. Végérvényesen. Nem emlékszem, hogy bárki bármilyen verset, idézetet citált volna, ha így volt, akkor sem maradt meg bennem. Csak azt tudom, hogy körülvettek szeretettel, így nem okozott prblémát feldolgozni. Amikor nagyobb lettem, akkor tudtam meg már részleteket, nyomot nem hagyott bennem, nem okozott különösebb traumát, de sokszor eszembe jut, vannak régi képeim, amin együtt vagyunk és látom, hogy mennyire szeretett, ezért nem értem, hogy mi késztette a tettére. Mindettól függetlenül szeretettel gondolok rá, pedig nem is emlékszem semmire a közösen eltöltött rövid időből. A te fiadnak több marad, mert találkozhat az apukájával, tulajdonképpen bármikor - ez nagyrészt tőled függ.

Nem idegenek szavaival kell a gyermek felé a szeretetet kimutatni, hanem tettekkel és saját szavakkal. Arra azonban vigyázz, hogy ez a "te vagy életem értelme" ne alakuljon át olyan erős kontrollba, amitől nagyon sokan szenvednek. Ne légy majdan tipikus anyósvicc-alany!