Egy szép idézetet vagy verset keresek a 3 és fél éves kisfiamnak. Apa elhagyott minket. Írnátok vagy linkelnétek ilyet?

"Aminek az a lényege, hogy ne aggódj kicsi kincs, te vagy anya és apa szeme fénye akkor is ha nincs itt most apa, mert neki most már máshol van dolga. De ő is szeret. De ne aggódj, anyának soha nem lesz máshol dolga, mindig melletted lesz és vigyáz rád. Ilyesmit keresnék csak szép megfogalmazásban, de nem találtam."

Amit írsz jó -csak: hagyd ki belőle a negativ felhangot. "ne aggódj" ne félj" "nem megyek el" A kisgyerek ebből azt szűri le: féknem aggódnom kell, anya is elmegy. Nem veszik a negációt- vagy inkább úgy mondanám: ha megjelenik a beszédben "aggódj" Félj" akkor az valóban van - hiába negációban mondod.

Tehát a várt idézet Tőled van, az édesanyjától:

Csillagocska,kicsi kincs, te vagy anya és apa szeme fénye! Apának most máshol van dolga. Apa is szeret, Anya is szeret. Anya mindig melletted van és vigyáz rád.

és jöhet a vers, nem kell túl sokat erről beszélned,kell a mese, a jó ritmusú vers, ami megnyugtatja:

Paripám csodaszép pejkó,

ide lép, oda lép, hejhó!

Hegyen át, vizen át vágtat,

nem adom, ha igérsz százat.

Amikor paripám ballag,

odanéz valahány csillag.

Amikor paripám táncol,

odanéz a nap is százszor

A lényeg már meg van, és ezt érzi, tudja is. Lehet, hogy az integrálást még nem értené, de ami számít azt megérti. Érzi, hogy baj van, fáj is neki, nem is kicsit.

Ne verset keress, hanem mond el neki, azt, amiket ide írtál nekünk. Csak bővebben kifejtve. Szedd össze a gondolataidat egy kicsit, ültesd az öledbe, szorítsd magadhoz, és csak beszélj hozzá. De akár le is írhatod, hogy vers formája legyen. Őneki, erre, TERÁD van szüksége nem idegenek részegen leírt agymenéseire.

Ennél többet, csak úgy adhatsz neki, ha nem gyűlölöd az összes férfit egy díszpinty miatt. Feltételezve, hogy az, és nem előled menekült el. De ez most mindegy is. Az a lényeg, hogy ne azt lássa, hogy a férfiak csak rosszak lehetnek. Mert ezzel nagyon hamar kasztrálnád, azt meg nem akarod.

Csak szeresd, több nem kell neki.

Túlreagálod. Szerintem te az a típus vagy, aki azt hiszi, ő az egyetlen, akinek kis babócája van. Szerintem a férjed is ezért lépett le. A pasik menekülnek az ilyen babócás nőktől, akiknek a gyerek születése után megszünik a külvilág és vele együtt ők is.

A gyereknek nem kell vers, idézet. Olvass neki egy mesét, öleld meg és adj neki egy puszit. Azt jóéjt, ennyi.

A gyerek akkor nem sérül, ha úgy veszitek, ez van, így alakult, az élet megy tovább. Ugyanazt kapja másnap reggelire, ugyanabban a pizsamában van.

Ha most te ezen pörögsz, és verset mondasz, mint az ovis ünnepségeken, akkor pont a te reakciód alapján veszi le, hogy itt most valami nagy baj van, valami történt, de senki se magyarázta el, és mindenki hülyének nézi.

Képzeld el, hogy anyád hív telefonon, és elkezdi mondani, hogy "Ne idegeskedj, nyugodj le, semmi baj, minden rendben, tudod, hogy szeretlek és mindig tàmaszkodhatsz rám". Szerintem fél perc után zokogva követelnéd, hogy mondja el, mi baj történt.

Így érted már?