Hogy reagáljam ezt le? A lányom az unokámmal hotelba költözik, a férjem szerint ő mindent jól csinált, túl van reagálva a helyzet
A lányom külföldön él a férjével és a kisunokámmal, nem éppen a szomszédban... Emiatt évente maximum 4-5 alkalommal látjuk egymást rendesen, hol ők jönnek, hol mi megyünk. Most a lányom hazajött a babával, a férje 2 hét múlva jön utánuk. A párom (nem a lányom vérszerinti apja, de 21 éve együtt vagyunk, tehát nem idegenként kezelik egymást) az utóbbi időben úgy érzem, hogy féltékeny, mikor hazajönnek. Ilyenkor nyilván ők vannak a középpontban, igyekszem a lányom kedvenceit készíteni, programozunk együtt, vigyázok az unokámra. A férjem ezekre húzza a száját, mikor felmentem értük a reptérre, akkoris, hogy minek, jöjjenek haza vonattal. A lányom egyedül utazott a babával, két bőrönddel+ a babakocsival. Ha vonattal jönnek, 3x kellett volna átszállniuk és kétszer annyi lett volna az utazási idejük, mint autóval. Ráadásul hétvégén jöttek, szabadságot sem kellett kivennem, és alig vártam már, hogy lássam őket. Azóta is naponta van valami, ami a férjemnek nem tetszett, és egy idő után már nem csak nekem, hanem a lányomnak is mondogatta. Apróságot miatt, pl. hogy miért mennek mindenhová autóval, reggel miért én foglalkozom a gyerekkel, keltsem fel a lányomat, miért hívja ide a barátnőit, stb. Reggel elmentem bevásárolni, ők itthon maradtak mind a hárman. Több helyre mentem, sokáig nem voltam itthon, és felhívott a lányom, hogy ne haragudjak, de ő nem bír tovább itt maradni, legszívesebben már ma este hazamenne a gyerekkel, de velem sem akar kiszúrni, meg a gyereket sem teszi ki ennek, viszont a házban a mostohaapjával nem marad tovább, hotelba mennek az unokámmal. Kérdeztem, hogy mert mi történt, és mondja, hogy a férjem úgy kiabált vele, mint valami állat, mert 3 db fát rakott még a kandallóba, mert 19 fok volt, és fázott ő is, a babának is hideg volt a keze, tarkója, orra. És emiatt a mostohaapja letámadta, hogy fejezze be ezt a majomkodást, semmi baja nem lesz a gyereknek és öltözzenek fel, ne pocsékolják a fát és hogy ő felnőtt nő, de közel állt ahhoz, hogy elsírja magát, mert vele így, ilyen hangerővel és stílusban senki nem szokott beszélni. Hazaértem, kérdeztem a férjemtől, hogy mi történt, igaz-e, és szerinte ez túl lett reagálva, és hogy "lehet felemelte a hangját, de azért nem kell sírvafakadni". Csak az a gond, hogy tudom milyen hirtelen haragú, és ha elönti a sz..r az agyát, elfeledkezik magáról és ordibál, magából kikelve. Úgy csinál most, mintha semmi gond nem lenne, és a lányom reagálná túl. Legszívesebben kihajítanám innen. Nem hiszem el, hogy évente maximum 3 alkalmat nem bír ki, amikor hazajön a lányom. Ráadásul a picit most először hozta, mióta tudtam, hogy jönnek, számoltam a napokat, alig vártam, hogy együtt legyünk.
Nem tudom, mit csinálhatnék. A férjem egyre inkább elviselhetetlenebb, velem is borzasztóan viselkedik a legkisebb probléma miatt, vagy ha pl. nem talál valamit itthon. Pedig mindent megcsinálok, fél 6-kor kelek minden reggel, hogy neki meleg reggeli legyen friss péksüteménnyel, a frissen vasalt ruháit kikészítem előre, semmiért nem kell itthon fáradnia. Mégsem kapok egy csepp tiszteletet sem, és most még a lányomat is elüldözi, ami szerinte teljesen rendben van, és ő teljesen elfogadhatóan viselkedett, meg hogy ebben a hónapban harmadoljuk a rezsit, mert ő nem fizet többet azért, mert ők is itt vannak. Nem hiszem el, hogy ebbe is beleköt, mikor a lányom 3-4 hetente küldözget haza csomagokat ruhákkal, kozmetikai termékekkel, lakberendezési dolgokkal és ők fizetik a repülőjegyeinket is, ha megyünk hozzájuk, mindent. Tegnap is elmentünk plázázni, mindenhol a lányom fizetett helyettem, teletankolta a kocsit is. És a férjem szerint baj, hogy nem kérem el tőlük a rezsipénzt, ha hazajönnek...
Kedves kérdező, a férjed viselkedése nem normális. Te is tudod, hogy ilyen körülmények között nem kellene vele maradnod. Azt írod, korábban nem volt ilyen, akkor első körben meg kellene találni, van-e bármi értelmes oka, akár egészségügyi is, a viselkedése megváltozásának. Lehetnek pl. hormonális problémák, de sajnos akár agybetegségek is, amelyek okoznak viselkedésváltozást.
Ha ezek kizárhatóak, és egyszerűen magától harapódzik el rajta egyre inkább ez a rossz természet, akkor pedig meg kellene kezdened eltervezni, hogy otthagyod. Akár ha megoldható, külföldre is kiköltözhetsz, ha a lányodék tudnak segíteni neked ebben pl. De ha maradsz, először a velük való kapcsolatod fog teljesen tönkremenni, lenullázódni, utána pedig te magad is.
Bocs, de az ilyen kretént kidobnám, egy percig sem maradnék vel együtt tovább.
"A férjem egyre inkább elviselhetetlenebb, velem is borzasztóan viselkedik a legkisebb probléma miatt, vagy ha pl. nem talál valamit itthon. ... Mégsem kapok egy csepp tiszteletet sem."
Nem hagynám, hogy a gyerekem és az unokám egy hotelban legyenek, ő meg otthon dőzsöl. Itt az ideje válni és megszabadulni ettől a baromtól.
Elég sok mindent leírtak már a válaszolók, amivel kb. egyet is értek, de egy dolog még nem került szóba: kinek a háza/lakása, ahol laktok?
Ez egy fontos kérdés és ennek függvényében írnám a továbbiakat.
Én valahol az elején válaszoltam neked,faterom is ilyen ahogy öregszik egyre rosszabb.
Nem is eszik ha anyám nem szedi ki neki a kaját.
Ülj le a lányoddal,beszéljétek meg,hogy mit gondol.
Én pl elfogadom,hogy ez van rendszeresen otthagyom a gyerekeket-mert öket amugy imádja,feltételezem engem is-csak a kis élete borul ha ott vagyunk.
Én meg csak akkor alszom ott ha nagyon kell,amugy anyu jön hozzánk.
Beszéljétek meg,hogy esetleg te is ott alszol vagy hogy legyen.
Ez csak töletek függ,hogy oldjátok meg.
Veled kb. egyidős, szintén nagymama vagyok. Tudom, hogy 21 év az 21 év, meg hogy nem ilyen volt, az is biztos, mert akkor nem lettél volna vele ennyi ideig.
Nekem ez most egy kicsivel többnek tűnik, mint egy idősödő ember mogorvasága. Nem lehet, hogy korai Alzheimer? Nagyon hasonló tüneteket mutat egy közeli rokonomhoz. Persze kivizsgálni csak úgy lehet, ha beleegyezik...
Visszatérve a problémához. Elüldözte a lányodat és az unokádat. Akár beteg, akár nem, erre nincs mentség! A többik dolog is borzasztó, amiket leírtál, nem tudom, hogyan tudsz egy ilyen emberrel együtt élni, de az magánügy. A lányoddal való ordibálás nem!!
A helyedben én átgondolnám, hogy akarok-e egy ilyen emberrel együtt élni, mik a lehetőségek a különválásra. De legelsősorban rendezném a lányommal a dolgot: vagy utánuk mennék a szállodába, agresszív papa meg intézze az életét, ahogy tudja, vagy hazahoznám a lányomat és papát befenyíteném hogy viselkedjen, különben baj lesz.(Akár válás.) Ha most engedsz, csak egyre rosszabb lesz vele is, a lányoddal is a kapcsolat.
Jó lenne többet tudni persze a helyzetről, anyagilag függtök egymástól? Neki van gyereke? Érzi akár egy kicsit is, hogy elviselhetetlen?
Én közeledbe se mennék a lányod helyébe többet,és semmit se adnék innentől. Megint egy nő aki a farokért totál becsicskult és a taj parasztot védi,de azért a pénzt meg a holmikat simán elfogadja a gyerekétől akinél nyilvánvaló hogy mindig is fontosabb volt az aranyfarkú paraszt. És hogy ne hogy egyedül maradj ezért leadtad a igényeidet gratulálok.. Pofám leszakad,ilyenkor szégyenlem h nő vagyok--
58N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!