Mivel lehetne egy 14 éves fiút rávenni a tanulásra?

Pedig muszáj lesz. Azért 4 órát ne tanulj vele, megutálja az egészet. Egy középiskolásnak nem kell egész délután tanulnia. Egy általános iskolásnak pláne nem. Ha pedig igen, akkor a képességeihez képest erős iskolába jár.

Tanulj vele egy órát, de ne legyél végig ott. Kis léptekben haladj, először mondd neki, hogy tanulja meg ezt a definíciót/oldja meg ezt a feladatot, addig kimész a konyhába pakolni. Visszamész kis idő múlva, ha nem tanulta meg, segítesz neki. Aztán ha megy, akkor jöhetnek a nagyobb lépések: fél oldal, az oldal, aztán teljesen önállóan. Ennyit tudok tanácsolni.

Keress egy tanárt aki korrepetálja, és esetleg egy gyengébb sulit.

Én 15 éves koromig nem foglalkoztam a tanulással, akkor apám elvitt 2 helyre egy pénteki napon. Az egyik egy amerikai autó kiállítás volt, a másik hely egy sztriptíz bár.

Utána megkérdezte, hogy tetszettek a kocsik és a csajok?

Én meg csak pironkodva áradoztam, hogy életem élménye volt mind a 2. Fater ekkor elém tette a pocsék bizonyítványomat és közölte, hogy ha nem tanulok, akkor soha nem lesz sem jó kocsim sem jó csajom...valamint bead a katonai suliba.

A sors iróniája, hogy tanultam, javult is a jegy, de mégis katonai suliba mentem. Ja, és lett amerikai kocsim...bár nem valami izomautó, csak egy Ford Ranger.

Én is bajos voltam tanulás szempontjából, a külön tanár sokat segített. Jobbak lettek az eredményeim. A szorgalmamon senki nem tudott segíteni, csak mikor már én szántam rá az időm.

Próbáld megértetni vele, hogy lehet lusta, de akkor csinálja okosan. Ha most egy kevés időt rászán a dolgokra később jobb lesz, mert érettségire nem kell hirtelen mindent megtanulni, hanem elég ismételni. Borzasztó volt mikor érettségire több mint 600 oldalt kellett megtanulni és meg is érteni. Persze utolsó hétre hagytam az egészet, szóval elég szívás volt.

Próbálj vele beszélni, hogy egy egy lazább nap nem ér annyit, hogy később hirtelen sokat szívjon valamivel. Én leckéknél utána kitaláltam egy olyan rendszert, hogy suli után egyből meg csináltam a leckét, kb 1 óra és egész nap lazulhattam. Mivel nem volt minden nap lecke emiatt jó volt, de nem óra előtt kellett csinálni valamit, meg kapkodni, hogy ne legyen egyes.

Egy 14 évessel már nem kell együtt tanulni.Meg kell neki mutatni, tanítani, hogy érdemes tanulni az anyagot.

Nem kioktatóan, de beszélni kell vele többször is, miért fontos hogy tanuljon.Ha segítséget kér tanulásban, segíteni.

Ennél többet nem gondolom hogy kéne tenni.

Az én fiammal is ez volt.Hiába ösztönöztem, hiába biztattam, segítettem.Ellinkeskedte az időt mondjuk 7.osztálytól érettségiig.Nem tanult,nem érdekelte.Holott addig kitűnő volt.Tanulás nélkül is közepes volt mindenből, volt amiből jobb.

Aztán színötösre érettségizett.Felvették főiskolára, na ott már tanult!Sőt azóta még egyet elvégzett.Jó munkája, fizetése van. 18 évesen ért meg rá, hogy lenne jó.

Gondolom, nem véletlen, hogy hozzátok került. Nyilván volt valami gond. Szerintem ez lehet hatással az életére, a tanulásra is. Egyébként is elég nehéz időszakban van most. Akkor is nehezebb időszak ez, ha minden rendben van a családban.

Ha rendeződnek a gondok, és biztonságban érezheti magát, akkor majd biztosan változik. De nyilván azt is fel kell dolgozni, hogy mi van a másik szülővel, miért kellett onnan eljönnie.

9: Rövid idő alatt sehogy.

Ha 14 évig olyan helyen élt, ahol nem nevelték, rosszul nevelték, azt nem lehet pár hónap alatt rendbe hozni.

Én azt javaslom, hogy most ne a tanulás legyen az első. Az a fontos, hogy rendben legyen a gyerek és akkor a tanulás is rendben lesz.

Lehet, hogy jobb lenne, ha évet ismételne és elölről kezdhetné, tiszta lappal.