Újra az anyámmal élek, nehezen viselem a hirtelen korlátozást, szabályozást. Mit tudnék tenni, hogy kicsit lazítson?

Kényszerhelyzet, nem így tervezte egyikünk sem. Én 13 évesen költöztem el tőlük apukámhoz, mert nagyon nem jöttem ki az új férjével, neki az volt a tanácsa, hogy ne figyeljek arra, amikkel piszkál a férje. Ilyen környezetben én nem akartam élni, ezért apához költöztem.Ő teljesen anya ellentéte.

Nem úgy kezelt, mint egy gyereket, nem akart korlátozni, szabályozni. Voltak szabályok, de amiket ő sem csinált meg, vagy amit nem szeretett, azt tőlem sem várta el. Amíg otthon laktam, nagyon jól kijöttünk egymással, nem voltak viták, veszekedések, engedett mindent és megbíztunk egymásban. 18 éves korom óta egyedül élek, a 4 év alatt eléggé hozzászoktam ehhez. Viszont most ugye itt van anya, és bevallom, nehéz.

Hogy folyamatosan bejön a szobámba, hogy mit csinálok, mit olvasok, mit nézek, miért nem mutatom meg a laptopomat. Vagy pl. bejön a tudtom nélkül, összepakol, átpakolja a sminkcuccaimat... Ez a másik háklim. Minőségi, high-end cuccokat használok, nagyon vigyázom rájuk. Mondtam, hogyha szeretné, megmutatom neki, melyik mire való, stb. De nem, őt ez nem érdekli. Erre látom, hogy a sminkfixálóm úgy fogy mostanában, mintha a csapba önteném, és kérdeztem, hogy nem-e használta. Erre kiderült, hogy de, csak éppen nem fixálóként, hanem azt fújta az arcára alvás előtt, mert azt hitte, ez arra van. Az előszoba szekrényen van 3 db parfümöm, mindig indulás előtt fújok magamra. Ő is használja, és nem 2-3 fújásra, hanem körbefújja az arcát, haját, aztán a ruháját is, így jó, hogy hamar elfogy az egész. Ha megyek valahová (pl. vacsorázni, moziba, bulizni), akkor hallgatom, hogy minek megyek már megint, alig vagyok itthon, minek költöm ilyenekre a pénzt, meg hogy töltsem le a filmet, ugyanolyan jó... Úgy viselkedik, mintha még mindig 13-14 éves lennék. És igen, néha már nem kedvesen szólok vissza, mikor este szeretnék egyedül pihenni, de ő bejön, pakol, nem hagy békén, faggat.

Apa nem csinálta ezt, meghagyta nekem a saját teremet. 14-15 éves koromban is kopogott, mielőtt bejött a szobámba, hiába az ő háza volt. Sosem volt hiszti amiatt, ha mentem valahová, annyit kért, hogy késő este inkább taxizzak és ha máshol alszok, írjak neki egy üzenetet.