Szülők! Hogyan reagálnátok erre?
Általános iskolában eléggé rossz tanuló voltam, mivel nem érdekelt más csak a játék egészen ballagásig.
Mivel rossz tanuló voltam és 14 évesen nehéz volt eldönteni, mi az ami szeretnék lenni, így apa erőltette a cukrász szakmát.
Ott sem tanultam jól, mert nem érdekelt.
Beszéltem a szüleimmel, de nem válthattam szakmát ezért megbuktam hátha akkor átmehetek másik szakmára.
De ez a suli megszűnt és áthelyeztek egy másik suliba ahol ugyan azt a szakmát tanultam.Már nagyon nem érdekelt és abban a suliban még a tanárok sem voltak hajlandóak segíteni a tananyagban, aztán nem érdekelt és megbuktam.
Utána nagy nehezen válthattam szakmát, de úgy hogy anyával beszéltem, apa pedig inkább csak le cseszett.
Néztünk egy olyan szakmàt anyával ami nekem tetszik.
Elkezdtem tanulni, viszont ott az osztályommal van baj (ezt most nagyon hosszú lenne kifejteni, igy annyit mondok hogy mindenki utál)
Szerettem volna rá megoldást találni, így beszéltem a szüleimmel, akik nem értették meg és nem engedélyezték az iskola váltást (szakma az ugyan az maradna, hiszen màr előre van tervem, hogy hol is szeretnék elhelyezkedni a kereskedelemben).
Lelkileg nem vagyok képes bemenni az iskolába.
És velem soha nem fordult elő ilyen, hogy lógtam volna.
Már beszéltem ofővel is, de nem jutottunk előrébb.
Ő sem tudott nekem segíteni és képtelennek érzem magam, hogy bemenjek az iskolába és éveken keresztül 7-8 órákat egyedül csöndbe üljek végig.Én egy tàrsasági ember vagyok.
Viszont most elég sok az igazolatlanom és ki is rúghatnak emiatt (bár próbálom úgy megcsináli hogy ne rúgjanak ki) de ha az iskolából kapnátok egy levelet vagy egy telefon hívást hogy túl sok a hiányzás vagy, hogy kirúgnak, ti szülők mit reagálnátok?
Tudom, még nem nagyon éltem az életem 17 évesen, de én törekedem arra hogy jó ember lehessek és hogy a későbbiekben a családom elismerje, hogy velem kapcsolatban tévedett.
Viszont elég sok dologgal kell foglalkoznom (amolyan lelki problémákkal) és a családommal sem jó a kapcsolatom és még életképtelennek is mondanak, aki semmit nem fog elérni az életben.
Egyedül érzem magam, hisz nincs mellettem senki, de ettől függetlenül törekszem arra, hogy elvgezzek egy iskolát és legyen érettségim is.
Viszont ha vissza vagyok húzva családi és iskolai oldalról akkor sokkal nehezeb dolgom van.
Ezt mind azért írtam le, hogy ne csak egy rossz lógós kislànynak nézzetek, hiszen nekem van célom és próbálom megvalósítani, de nagyon nehéz így.
De ti egyébként hogyan reagálnàtok az iskolás sztorira?
17/L
Ennyi igazolatlan órát a háziorvos hónapokra visszamenőleg nem fog igazolni mert az állásával játszik. Így én a suli helyében kirúgnálak.
Mi a jó istent csináltal az 50 óra igazolatlan alatt? Az meg van ha nem vagy nappalis iskplás akkor oda a családi pótlék? Szülőként kivennélek és beíratnálak egy olyan szakmára ami neked tetszik. Viszont ha meggondolod magad vagy megint a többiek a hibásak akkor elzavarnálak dolgozni, hogy kezdd eltartani magadat. Szülőként elgondolkodnék azon hogy miért is utálhatja az egész osztály a gyerekemet. Vajon nem a gyerekemben van a hiba? Félreneveletem?
Milliószor kaptál esélyt, de mindig volt valami bajod!
Én azt mondanám, ha kirúgnak, menj dolgozni, és munka mellett tanulj, ha tudsz, 18 évesen pedig költözzön el.
Ha nem rúgnak ki, akkor pedig megmondanám, hogy amíg nem töltöd be a 18-at,addig jársz iskolába, azután azt teszel, amit akarsz.
Ha 18 éves korod után nem akarsz iskolába járni, akkor elköltözöl, ha a tanulás mellett döntesz, itthon is lakhatsz.
Ami fontos: nem lehet minden úgy, ahogy te akarod, az élet nem erről szól,ezért nem engedném, hogy megint iskolát válts.
"(Az egyik pénzzel használt ki, a másik pedig elvitt olyan helyekre amiket nem ismerek és ott hagyott)"
Ezt hogy lehet megcsinálni valakivel? Mármint velem ezt miért nem csinálta senki?
Húgom ugyan ilyen. Ő pénztáros most, és ugyanolyan népszerűtlen, mint a suliban. A vevők is utálják és a kollégák is. Egyik üzletből a másikba kéri magát, és csak azért nem rúgják ki, mert nincs ember.
Állandóan betegnek érzi magát, mert utál bemenni. Szédül, rosszul van, de az orvos nem talál semmit.
Ezt azért írtam, hogy lásd, hogy ha nem változtatsz, ezt a puttonyt viszed majd tovább.
#23
Pedig velem is megcsinálta 2 idősebb "barátnőm" középiskolában. Elsős voltam, odakerültem közéjük kis naivan. Az egyik velem vetette a mekibe magának az ebédjét, a másik meg elvitt egy buliba aminek nagyon csúnya vége is lehetett volna... Mikor szóvá tettem, szembe szálltam velük akkor undorito pletykákat terjesztettek rólam. Napi szinten ment a beszólogatás. Én sulit váltottam és nem bántam meg. Leérettségiztem, szakmám van, egyetemre járok levelezőn. Mellette dolgozom.
"Az egyik velem vetette a mekibe magának az ebédjét, a másik meg elvitt egy buliba aminek nagyon csúnya vége is lehetett volna..."
Én egy eszméletlen beszari gyerek voltam, évvesztes voltam, mert a pszichológus nem engedett suliba, mert nem szólaltam meg egy trauma miatt, de a büdös életben nem vettem volna senkinek semmit, vagy mentem volna buliba velük, ha nem akarok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!