Szülők! Hogyan reagálnátok erre?
Általános iskolában eléggé rossz tanuló voltam, mivel nem érdekelt más csak a játék egészen ballagásig.
Mivel rossz tanuló voltam és 14 évesen nehéz volt eldönteni, mi az ami szeretnék lenni, így apa erőltette a cukrász szakmát.
Ott sem tanultam jól, mert nem érdekelt.
Beszéltem a szüleimmel, de nem válthattam szakmát ezért megbuktam hátha akkor átmehetek másik szakmára.
De ez a suli megszűnt és áthelyeztek egy másik suliba ahol ugyan azt a szakmát tanultam.Már nagyon nem érdekelt és abban a suliban még a tanárok sem voltak hajlandóak segíteni a tananyagban, aztán nem érdekelt és megbuktam.
Utána nagy nehezen válthattam szakmát, de úgy hogy anyával beszéltem, apa pedig inkább csak le cseszett.
Néztünk egy olyan szakmàt anyával ami nekem tetszik.
Elkezdtem tanulni, viszont ott az osztályommal van baj (ezt most nagyon hosszú lenne kifejteni, igy annyit mondok hogy mindenki utál)
Szerettem volna rá megoldást találni, így beszéltem a szüleimmel, akik nem értették meg és nem engedélyezték az iskola váltást (szakma az ugyan az maradna, hiszen màr előre van tervem, hogy hol is szeretnék elhelyezkedni a kereskedelemben).
Lelkileg nem vagyok képes bemenni az iskolába.
És velem soha nem fordult elő ilyen, hogy lógtam volna.
Már beszéltem ofővel is, de nem jutottunk előrébb.
Ő sem tudott nekem segíteni és képtelennek érzem magam, hogy bemenjek az iskolába és éveken keresztül 7-8 órákat egyedül csöndbe üljek végig.Én egy tàrsasági ember vagyok.
Viszont most elég sok az igazolatlanom és ki is rúghatnak emiatt (bár próbálom úgy megcsináli hogy ne rúgjanak ki) de ha az iskolából kapnátok egy levelet vagy egy telefon hívást hogy túl sok a hiányzás vagy, hogy kirúgnak, ti szülők mit reagálnátok?
Tudom, még nem nagyon éltem az életem 17 évesen, de én törekedem arra hogy jó ember lehessek és hogy a későbbiekben a családom elismerje, hogy velem kapcsolatban tévedett.
Viszont elég sok dologgal kell foglalkoznom (amolyan lelki problémákkal) és a családommal sem jó a kapcsolatom és még életképtelennek is mondanak, aki semmit nem fog elérni az életben.
Egyedül érzem magam, hisz nincs mellettem senki, de ettől függetlenül törekszem arra, hogy elvgezzek egy iskolát és legyen érettségim is.
Viszont ha vissza vagyok húzva családi és iskolai oldalról akkor sokkal nehezeb dolgom van.
Ezt mind azért írtam le, hogy ne csak egy rossz lógós kislànynak nézzetek, hiszen nekem van célom és próbálom megvalósítani, de nagyon nehéz így.
De ti egyébként hogyan reagálnàtok az iskolás sztorira?
17/L
Köszönöm a válaszokat!
Igazából röviden és tömören annyi a sztori, hogy az osztályban van két lány akivel jóban voltam és egy idő után észre vettem, hogy kihasználnak, aztán elmondtam nekik, de normálisan és mondtam, hogy nem szeretnék ebből vitát.(Az egyik pénzzel használt ki, a másik pedig elvitt olyan helyekre amiket nem ismerek és ott hagyott)
Aztán amiért elmondtam nekik normálisan, hogy megbeszélhessük a dolgokat, ők elhordtak mindennek és utána letiltottak.
Aztán az iskolába úgy mentem vissza, hogy senki nem akart velem beszélni.Pedig előtte szinte mindenkivel jóban voltam, aztàn nem szóltak hozzám, ha kérdeztem nem válaszoltak.Van egy nagyobb kör az osztályban és oda is mentem hozzájuk beszélgetni, aztán nem is beszéltek semmiről, de elkezdtek nevetni mikor odamentem.Aztán levegőnek néztek és hiába próbáltam több emberrel is beszélni, senki nem figyelt rám.
Aztán így végig jártam az osztályt, de senki nem volt velem hajlandó beszéli, így gondolom valami pletyka terjedt el.
És a gólya táborból ismerek pár embert, de nincs annyi idő, hogy velük beszélgessek, mert mindenki siet.Így mikor bent vagyok elvonulok és telefonozok és ez nekem nagyon rossz érzés, mert soha nem voltam így kirekesztve.
Depressziós nem leszek, van bennem annyi akaraterő, igazából van egy füzetem ahová leírom a jó dolgaimat és ez az ami engem motívál.
Igen, lassan 18 éves leszek és se szakmám, se érettségim.
De tudom, hogy én eladó szeretnék lenni és tudom, hogy hol szeretnék dolgozni majd.
És mióta ebbe a suliba kerültem a szüleim is látják, hogy sokkal jobban odafigyelek a tanulásra, mint az elmúlt éveim alatt.
Én ténylegesen szeretném elvégezni az iskolát, de nem úgy, hogy nekem meg kell lapulnom csöndben hátul.
És aki a padtársam volt, az is el ül mellőlem, beszólogat.
A csáládomnak megakarom mutatni, hogy nem vagyok életképtelen, de ehhez olyan környezetre van szükségem ahhol erőt kapok.
Az sem baj, ha nem az egész osztállyal jövök ki, hanem csak 2-3 emberrel, nekem már ez is jó.
Régebben nagyon zárkózott voltam és kihasználtak az osztálytársaim és sokat sikerült vàltoznom az évek alatt és most hogy nyíltabb vagyok és keresem a társaságot, a lelki problémáimat próbálom rendbe tenni, de sokszor így is kapom az ívet.
Igen, nehéz az élet, viszont nem akark megragadni.
Én fejlődni és élni akarok.
2-es vagyok
50 igazolatlannal hogy lehet, hogy a szülőket még nem értesítették? 10-nél már kötelesek tájékoztatni a szülőt, azt hiszem 20-nál meg már hivatalos értesítés van.
30-nál fegeylemi és szabálysértési hatóság, 50-nél megszűnik a tanulói jogviszony plusz a családi pótlék.
Sőt 16 éves kor felett 30 óránál már megszűnik a jogviszony.
Tvaly az én lányomnak is összejött azt hiszem 28 körüli óra, gyámhatósági eljárást kezdeményezett az iskola-mert ez a kötelessége. Én tudtam a hiányzásokról és a miértjéről is, úgyhogy nálunk nem volt ebből gubanc, de ezt a részét nem értem, hogy a te szüleid hogy hogy nem értesültek még erről?
Másrészt: az én szülői hozzáállásom kicsit más. Adok teret a gyerekemnek, ő is most megint 9-es, ugyanaz az iskola csak másik szak, de akár válthatna is. Mindenre van megoldás. Egyedül a lógás és a hazudozás, amit nem tolerálok! Szóval ennyi igazolatlannal lehet, hogy nálam sem lennél már tárgyalóképes pozícióban...
A kommentek alapján azt látom, hogy velem van a gond.
De miben kéne, hogy változtassak magamon?
Szulokent nagyon merges lennek. Rad is es magamra is. De inkabb a megoldast probalnam. Nem engednem en se, hogy megint iskolat valts vagy kimaradj.
Megkernelek menj el a haziorvoshoz (elvileg még a gyerekorvospdnal vagy), elmondanatnam hogy utaljon kuldjon pszichologushoz (o ingyeneshez tud kuldeni, nekem a 16 eves uokaocsemet igy kuldtek, igaz o elment magatol hogy menni aar mert problemaja van az osztalytarsaival).
Es egyben azt is mondanam azert a sok igazolatlan oram mert nem merek bemenni a suliba es nagyon alazatosan kernem segitsen. Mert ez a kiirtam es utolag igauoljon csak szolok ilyen nincs!!! Normalis orvos erre azt mondja elmesz kishugi a ....ba. Ha kisirod nala a lelki problemaidra hivazkozva akkor meg nagyon koszongesd.
Nem tudom mi a bajod az osztalytarsakkal, de nyivan nem veletlenul utaltak meg. Ezen azonban konnyen lehet valtoztatni es szulokent is biztatnalak arra, hogy hajra legy szerenyebb, csondesebb, ne onzoskodj, ne kerd ki magadnak, hanem legy erdeklodo kerdezz, ajanld fol a segitsegedet, igyelj masokra, csatlakozz azokhoz akik csondesebbek visszahuzodobbak.
Akiket mi utaltunk a suliban azok az ontelt, magukra buszkek, ratartiak, dicsekvok es folyton mufurcok voltak. Azokkal senki nem szeretett szoba allni. Még a szegeny, folyton ugyanabban a ruhaban jaro, nagyon buta, rossz tanulokat is jobban szerettuk megha azokat pont a nagymenok esetleg csufoltak vagy a hatuk mogott kibeszeltek.
Hidd el az ujabb isolavaltas nem oldana meg semmit. Akik hozzank nem az elejen kerultke, hanem menekozben azok sose illeszkedtek be ugy, mint akikkel kezdtunk. Egy uj helyen te lennel az uj lany es mivel nyilvan pont ugyanolyan lennel, amilyen most vagy es ami miatt utalnak nagy esellyel ott is ugyanemiatt hamar kiutalnanak. Tehat probalj meg erot venni magadon, feket tenni a szadra es szepen minden nap elsonek beerni es meghuzni magad. A megbaltozott visekledesed hamar szembetunik es azok akik nem utalnak csak eddig nem mertek hozzad kozeledni valami miatt, azok erdeklodve fognak aprankent feled fordulni. Es akkor te is jobban fogod magad erezni es egyre nagyobb kedvel mesz suliba. Tanulni meg tanulj mindenkepp.
Nekem egy hasonlo koru srac ismerosom ugyanilyen cipoben jart a vege az lett, hogy otthon doglik a szulei nyakan es tenyleg eletkeptelen luzer, akit mindenfele orvoshoz hordanak annyira devians a viselkedese. Ez nem egy kovetendo pelda. Ideje felnonod.
Kezdetnek járj be a suliba, gondolom, most sem onnan írsz, és mivel nem barátkozni, hanem tanulni vagy ott, koncentrálj erre. Meg fogod bánni, hogy olyan emberek miatt rontod el az életed, akikkel suli után úgyis megszakad a kapcsolat.
Ha erre nem vagy képes, akkor ez csak hiszti, társasági életet délután folytatni, sulin kívül, akkor hagyd a sulit, és keress melót valami gyárban, ahova elég a 8 általános. Sok ember van így, nincs ezen szégyellnivaló.
Aztán ha van ambíciód menj esti suliba, ott holtfáradtan, meló után legkevésbé sem a barátkozás lesz a legnagyobb gondod.
Nagyon könnyen ki lehet utáltatni bárkit egy osztályból, nem kell csinálni neki sokszor semmit, elég, ha pár rosszindulatú ember pletykál.
Nálunk a lányomnak három, a fiamnak pedig két iskolaváltása volt, nem véletlenül. Az igazolatlanok nálunk is játszottak, tíz után már küldött értesítőt a suli. Mérges voltam, vagyok is, de most úgy tűnik, hogy mind a kettő jó helyen van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!