Miért viselkedik velem így a mostohaanyám?

Lassan 10 éve él már velünk, de apám most vette csak el egy pár hónapja. Még otthon élek, de az elköltözés gondolata már nagyon is vonzó. A rendes anyámmal rossz a kapcsolatom, így mikor megismertem semmilyen rossz érzéssel nem voltam iránta, barátsággal fogadtam. Eleinte rendes volt velem de az első év után mintha kiforgatták volna. A legkissebb hibáért is cirkuszolni kezd, viszont ha ő hibázik akármit is, akkor rám keni hogy miattam történt az egész. Ha véletlen az útjában vagyok akkor egyszerűen szószerint odébb lök. Ugyanakkor ha kétségbe vonnám az anyai képességeit, akkor is cirkuszolni kezd. Azt sem tudja elfogadni hogy nem vagyok olyan mint ő, hogy nekem másak az érdeklődési köreim mint neki.A publikum felé viszont meg mindig azt mutatja hogy ő mennyire szeret engem.

Lassan már odáig fajul a dolog hogy rajtam vezeti le az összes feszültségét, minden hibámért a fejemet veszi, és állandóan szidja a személyemet is. Pedig nem is adok rá okot, nem voltam soha sem kijárós, nem dohányzom, nem iszok, mindig otthonülős voltam, csendben próbáltam kerülni minden konfliktust. Annyi hogy kicsit lassabb vagyok, és sokszor elkalandoznak a gondolataim, illetve elfelejtek dolgokat nem szándékosan. Lassan már a személyét is kerülöm és ha a közelemben van a szemkontaktust sem veszem fel vele ha nem muszáj.

Most hogy lett barátom, állandóan azzal jön hogy a barátom helyében, ilyen nő elöl, mint amilyen én vagyok, ő menekülne, és elötte is próbál sarazni, illetve megvádol mindenfélével.

Lassan 10 éve nyelem már ezt és lassan betelik a pohár nagyon, de ugyanakkor nem értem miért csinálja azt amit csinál, miért lehet ez jó neki?

22/L