Csak szerintem viselkedik idegbetegként?

Az anyámról van szó. Nincs egy rohadt kedves szava hozzám, mindenért csak üvöltözni tud, meg beszólogatni.

Direkt folyton keresi, hogy mibe köthet bele. Ha csinálok valami házimunkát itthon, nemhogy örülne, hogy legalább annyival kevesebbet kell neki csinálnia, hanem beleköt abba, hogy hogy csináltam és ordibál miatta. Pl. ha felmosok, hiába igyekszem minél jobban kicsavarni a felmosórongyot, akkor is megszól, hogy tocsog a padló a víztől és még ennyit se lehet rám bízni. Eközben amikor ő mos fel, tényleg szó szerint tocsog az egész padló és vagy 20 perc, amíg felszárad, nyitott ablakoknál is, de az nem baj :D

Amikor mosogatok, beleköt abba, hogy szerinte túl sok vizet használok, mert az egyik mosogatót teletöltöm vízzel és rakok bele mosogatószert és abba mosom el az edényeket, mert így nem lesz tiszta hab az egész, de még ennek ellenére is alaposan leöblítem őket, hogy biztos ne maradjon rajtuk mosogatószer. Ezzel szemben az anyám úgy mosogat, hogy egy csomó mindent nem is mos el mosogatószerrel, hanem azt mondja, elég csak vízzel leöblíteni őket (pl. ha felvágok pár zöldséget, akkor a vágódeszkát meg a kést is szerinte csak elég vízzel leöblíteni és tiszta retkek maradnak), amit meg elmos, azt nem öblíti le rendesen folyó víz alatt és tiszta habosak maradnak. Volt, hogy főzött valami levest és gondolom nem volt leöblítve rendesen a fazék és ott volt a mosogatószer az alján, aztán csodálkozott, hogy mi habzik a levesben. Aztán apám megkóstolta és mondta, hogy vegyszer íze van a levesnek, mire anyám kiakadt és elkezdett vele is ordibálni, hogy csak kitalálja azért, hogy őt inzultálja és vígan ette a kis mosogatószeres leveskéjét, aztán azért csodálkozott, miért f*sott egész héten...

Ha felporszívózok, elkezd magyarázni meg mutogatni a földre, hogy ott is ott maradt egy morzsa, amott meg ott egy szösz, közbe nincs is ott semmi :D Mellesleg ő úgy porszívózik fel, hogy csak az egyik szobában, miközben a többi helység is tele van kosszal és lényegében nem ér semmit az egész, mert a lábunkkal pillanatok alatt elhordjuk a szöszöket, hajszálakat, morzsákat egyik szobából a másikba.

Szóval mindent ilyen összecsapva csinál, aztán engem szid, hogy semmit se bírok megcsinálni normálisan..

Valamint a súlyom miatt is mindig beszólogat, ugyanis az elmúlt 1 évben tényleg elég sokat híztam és elhatároztam, hogy egészségesebben fogok étkezni. Viszont azóta mindig röhög rajtam, hogy fogyókúrázok, amikor így nem lehet fogyni, hogy egész nap zabálok meg alszok (amikor qrvára nem ennyit csinálok egy nap és szoktam tornázni a szobámban..), meg hogy egyáltalán kinek akarok én lefogyni, azt hiszem, bárkinek is kellenék? :D

Meg amikor csinálok magamnak valami "egészséges" kaját, pl. sült csirkemellet, azt elosztogatja. Valamelyik nap is azt csináltam magamnak, mert anyám rántott húst sütött, ami tocsog az olajtól, meg egyébként se szeretem annyira és jött a nővérem és megtalálta a hűtőben egy dobozkába eltéve az én húsomat meg a rizsemet, amit azért raktam úgy el, hogy másnap ebédre megehessem. Erre ő megkérdezte, megeheti-e és mondtam, hogy nem, mire anyám nekiállt üvöltözni, hogy ne legyek már ilyen irigy valami, aztán a nővéremnek ott magyarázott, hogy nyugodtan egye meg, én úgyis csak dacból nem eszem az ő főztjét, meg ilyesmik..

De minden más kinézetemmel kapcsolatos dologra is megjegyzéseket tesz, nevetséges. Ha rajtakap, hogy gyantázom pl. a lábam, elkezd ócsárolni, hogy kinek gyantázom magam, meg hogy azt hiszem, ha lemegyek pl. a boltba, az emberek a lábamat nézik?

Meg hűvösebb időben inkább kiengedve szeretem hordani a hajam, olyankor mindig szid amiatt, hogy milyen undorítóan nézek ki, ahogy össze-vissza csapkodom a hajam, meg azért vagyok olyan pattanásos (évek óta alig van az arcomon pattanás), mert mindig belelóg a pofámba a hajam. Volt, hogy készülődtem valahová és felvettem egy pulcsit és a hajamat ki kellett húznom belőle, meg amikor összecipzároztam a kabátom, arrébb raktam a hajam, hogy ne cipzározzam oda, erre elkezdett ordibálni, hogy milyen gusztustalan vagyok és mindjárt idejön és kicibálja a fejemből a hajamat, mert őt idegesíti, ahogy látja, hogy oda-vissza rakosgatom el az útból a hajamat..

Sajnos még nem tudok elköltözni, de nem tudom, hogy bírom ezt még hónapokig. Már rendesen gyomoridegem van, amikor meghallom a hangját. Hogy lehet valaki egy ilyen idegbeteg, tapló r...c? Ha valaki van még hasonló helyzetben, elmondaná, hogy tud ilyen "emberrel" együtt élni anélkül, hogy beleőrülne?