Mit tudnék anyámmal kezdeni?
Sziasztok.
Röviden szeretném elmesélni hogy ma mi történt velem, és véleményeket, tanácsokat szeretnék kapni.
Ma reggel amikor elmentem anyámmal, mert ő vitt be kocsival a suliba, a zsebemben maradt a kulcsa. Nekem és neki sem jutott eszébe. Én akkor jöttem rá, hogy nálam van, amikor hazajöttem a nyolcadik (angol előkészítő) órámról (10 perccel hamarabb: 30-kor szoktam eljönni az utána lévő programjaim miatt, most 20-kor jöttem, mert még haza is kellett mennem a próbaruhámért táncpróbára.)
Bejöttem a kapun, aztán én leraktam a kulcsát az ablakba, mondván hogy mindig ott szoktuk egymásnak hagyni a kulcsokat, csak feltalálja magát.
Igen ám, de én meg bezártam a kaput. Oof.
Elmentem táncpróbára loholva. Eltelt néhány perc, épp szünet volt még, barátnőm ült az ölemben, mert épp úgy volt kényelmes. Betoppan anyám, arrogáns és sértődött hangnemben, hogy akkor én most menjek haza vele a kulcsáért. Szóltam a táncvezetőnek hogy mindjárt jövök, és elmentem vele.
Aztán a kocsiban kaptam az agymosást, mert:
- arra van eszem, hogy eljöjjek a nyolcadik órám végéről, de arra nincs, hogy normálisan tanuljak, most is televagyok négyessel, büdös csöves leszek.
- amikor mondtam neki, hogy ők már legalább háromszor kizártak a házból és vártam fél-háromnegyed órát arra hogy hazaérjenek, azt a választ kaptam, hogy nehogy már én legyek megsértődve. Ezt a lehető legirritálóbb és flegma hangnemben: tudjátok miről beszélek.
- arra ismételten van eszem, hogy a barátnőm az ölemben üljön, de tanulni megint csak nem tudok, mert tele vagyok rossz (4-es) jegyekkel. A barátnőmet is kritizálta, hogy neki még a tojáshéj sem jött le a seggéről (15 éves) de már azt sem tudja hogyan feküdjön. Ez kérlek szépen egy burkolt kurvÄzás barátnőm felé. Meg hogy ő majd egyszer kiosztja, őt is, hogy hogy merünk mi ilyet megcsinálni.
- ezen, hogy lekurvÄzta a barátnőmet, nagyon felidegesített. Ő is hasonló képességű lány, és teljesen normális, nem értem mi vele anyám baja. A teljesen normális alatt azt értem hogy nem egy mintagyerek, de nem is egy ilyen "mai fiatal": se cigi, se pia, se drog, ilyesmi. Energiaitalt inni mindketten szoktunk, de nem rendszeresen, ő kifejezetten ritkán, mert fáj tőle a feje. Én pedig csak nagyobb mennyiségű tananyagok tanulásához szoktam. Akkor sem egyszerre.
Egyszerűen így tudnám jellemezni a mindennapi élet során:
- arrogáns
- flegma
- sokszor nem gondol át mindent, ilyen mindenkivel megesik, de nem naponta tizenötször.
- képes megcsinálni velem, hogy ott van tőle karnyújtásnyira, az asztal szélén a távírányító, de engem elhív a nappaliból, hogy halkítsam le "azt a sz@rt". (Ez csak egy példa, de megtörtént már.)
Sehogy sem tudom meggyőzni, akkor sem ha nekem van igazam, mert ő a felnőtt, akkor természetes neki már ahhoz is jogai vannak, hogy megnézze a privát beszélgetéseimet, ha akarja. Volt már ilyen is, igen.
Az önfejű kimaradt. Lehet hogy csak én látom ilyennek : nem mondanám rá se a gondoskodó, sem a segítőkész szót sem, mert nem az.
Köszönöm ha végigolvastad, és mégegyszer: segítséget szeretnék kérni, véleményeket. Ha valaki kíváncsi a koromra, nyugodtan írjon nekem üzenetben, ide nem szeretném kiírni.
Szia. Édesapád hogyan reagál ezekre? Leültél üár édesanyáddal beszélni, hogy ez neked így nem jó? Van testvéred?
Rengeteg kérdést fel lehetne tenni, itt a te szemszögedbőé nézve a dolgoakat
#1:Amikor apám itthon van, vagy bent a házban, akkor persze egy szóval nem mond ilyeneket, vagy így. De inkább egyiket sem, és nem is bäsztat semmivel.
Nem ültem le vele beszélni, felesleges. Amikor pszichológushoz mentem számítógép függőséggel, akkor is én voltam a hibás, meg minek megyek én oda.
Van testvérem, igen. De vele nem olyan közeli a kapcsolatunk, hogy bármit meg tudjunk beszélni, ő már akkor sem lakott itt amikor megszülettem, most meg már 29 éves.
Anyám könyvelő. Igen, valóban rengeteget dolgozik, általában éjfél-1 órakor végez. Ez valójában elég értelmetlen, mert rengeteget dolgozik, nem olyan sok pénzért. Apám már mondta neki, hogy kérjen többet (mert van a hivatalos munkahelye, meg még más embereknek csinál könyvelést maszekban) az emberektől, vagy vállaljon kevesebbet. Idén nyáron ráment 2-3 napom arra hogy az ő munkai papírjait lefűzzem (összesen ilyen 3-400 darab papír lehetett) ami valóban nem sok idő, de én az a két-három nap alatt órákat foglalkoztam az ő úgymond munkájával.
Másik dolog ami erről jutott eszembe: ugye könyvelő, és rengeteg papírral kell dolgoznia. Olyan mennyiség van már itthon, hogy van az én szobámban is valamennyi, az ő hálószobájukban is van elég sok, és lent az ebédlőasztalon is van egy csomó, mert ott dolgozik. De közben már engem azért is megszól, ha 2 nadrágom a kanapén van.
Sajnos nem értünk egyet abban vele, hogy a MUNKAHELY és a CSALÁDI HÁZ nem ugyanaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!