Miért van az, hogy bármibe is belekezdek, anyukám negatívan áll hozzám és olyanokat mond, hogy úgy sem fog sikerülni, kevés vagyok hozzá?
itthon nem épp fényes az életem, bár most már sokat javult, viszont pár éve depresszióval is küzdök igaz erre szedek gyógyszert...
igen tudom,hogy fontos a remény és a hit, de néha nehéz elhinnem...
Egyik barátom apja mondta mindig fiatalabb korában a barátomnak hogy te úgy sem vagy rá képes, béna vagy ehhez, stb...
A gyerek elment dolgozni, összegyűjtött pénzt amiből elvégzett egy műszaki főiskolát, jól keresett otthon, kijött Angliába, kicsit elvállalt egyszerűbb műszaki melót mint ugródeszka, majd elhelyezkedett mérnökként amivel olyan tapasztalatra tett szert mint otthon kevesek, és azt mondta, 1 millió nettó körül hazamegy. Egy pár hónapja ment haza, kérdés nélkül megadták neki.
Szóval nagyon erősen ajánlott hogy ne foglalkozz anyukád beszólásaival, inkább bizonyítsd be neki hogy bizony félrebeszél ;)
Jó olvasni,hogy vannak törekvő emberek , akik hasonló helyzetben voltak!!
Amúgy anyukám úgy beszél, mintha ő olyan sokra vitte volna az életben. 8 általánosa és szakmája van, majd hozzáment apukámhoz,aki meg speciális iskolába járt, majd a nevelőszülei vettek apukámnak egy házat, az apukám keresetéből,mivel apukám szinte nem is tudja ellátni magát. Persze anyukámnak az élete sem volt jó az anyukája mellett, ezért azt mondta nekem ,hogy elmenekült az otthonából és mivel apukámnak ekkorra már volt háza ezért ideköltözött. Sajnos nem volt jó gyerekkorom , állandóan veszekedtek, apukámnak jó hosszú ideig az alkohollal is problémái voltak, persze anyukám ez miatt csak apukámat okolja, pedig ő meg néha szerintem fel sem fogja a történtek lényegét.
Sajnos én már 29 éves vagyok, és még a szüleimmel élek, bár fiatal koromban elhatároztam,hogy amint tudok elköltözök, de a depresszió közbe jött, ez miatt kórházba is voltam. Az utóbbi években tudtam csak megoldani, hogy félre teszek lakásra, igaz anyukámtól is kaptam rá pár százezret, ezt becsülöm benne, annak ellenére,hogy mindene a pénz és az,hogy jól nézzen ki. Jelenleg sajnos közfoglalkoztatásban dolgozom, így nehéz félre tenni albérletre, meg nincs olyan ismerősöm akivel eltudnék költözni,hogy a költségek feleződjenek. Igaz sok barátom sincs,nehezen nyílok meg...
Amúgy annak ellenére ,hogy anyukám nagyon lehúzza az önbizalmamat, és nem épp támogató, két szakmám, egy középfokú nyelvvizsgám is van, jelenleg pedig egy felsőoktatási intézmény hallgatója vagyok, mellette pedig felnőttképzésre járok.
Tulajdonképpen azért írtam ki a kérdést, hátha tud valaki tanácsot adni,hogy lendüljek túl ezen a sok negatív kritikán. Mivel fontos mindkét suli ahova járok, de mostanában tényleg félek tanulni rendesen , tartok attól hogy nem fognak sikerülni...
El kell költöznöd ebből a nérgező környezetből minél előbb- 29 évesen ne hagyd már h elnyomjanak mint egy buta kisiskolást. :O
Ezért nem engedném a 8 altalános réteg meg a speciálisok gyerekvállalását. Lehet lepontozni de somogy borsod védőnői tudnanák mesélni.. Az ilyen családokbol sose jon ki jol a gyerek akár 5 akár 29 ..
Kedves Kérdező!
Tudnod kell hogy mi a célod, ahhoz, hogy oda juss.
Mindig lesznek olyanok az életedben akik elakarnak tántorítani a céljaidtól, de a Te célodat, egyedül Te érheted el. Neked kell az odavezető úton a nehézségeket leküzdeni és ez a küzdelem erősít majd meg. Igen hinned kell abban, hogy eléred a célodat, mert ez adja meg az erőt és a kitartást az eléréséhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!