Mindig olyanokat mond nekem anya, hogy alig várja hogy elköltöttek szerintetek komolyan gondolja?

Részvétem, nekem az apám ilyen.

Ne nekik akarj megfelelni, csak magadnak. Tanulj, dolgozz, aztán menj, és vissza se nézz.

Az én anyám is ezt mondogatta. Meg hogy a "család kárára" tanulok (munka mellett végeztem a főiskolát), nem mellesleg erős diplomát szereztem vele, mellette megvolt a gyakorlatom a szakmában, mert közben dolgoztam is, szóval egyből kapkodtak utánam jobb munkahelyeken diploma után. (Ja, és rezsire hazaadtam meg kajára is). Na, aztán elköltöztem, férjhez mentem (igaz, csak 100 km-re). Most kb. lát egy évben egyszer. Most jó lennék már, ahogy öregszik, segíteni. Hát, így járt. (Azért elgondolkozhatna, aki kiutálja a gyerekét otthonról. Nyilván férjhez mentem volna egy szerető családi környezetből is, simán lehet, hogy akkor is 100 k m-re, de mégis más lelkülettel, és sokkal többet látogatnék haza. )

És írta itt valaki, hogy ez magyar mentalitás, pedig nem. SOHA nem tudnék ilyen roh adék lenni a lányommal.