Magyarországon miért leginkább ezt a két végletű mentalitást látni? Többi lent.
1: az Istenért se akarja hagyni, hogy pszichológiai értelemben önálló legyen a gyereke, úgy kéri számon, mint egy ovist, de mi az már, hogy ennek tetejében nem is kenyérkereső.
2: magasról xarik a gyerek fejére, felőle aztán fel is fordulhat.
Én pont a 2 véglet között helyezkedek el. Ha pl gimiben órák után el szerettem volna menni a barátnőimmel fagyizni, felhívtam anyát, megengedte, elmentem. Ezt olyan 16 éves koromtól csináltam, előtte nagyon igényem se volt rá. Szinte mindig megengedte. Ha olyankor kéredzkedtem volna el, amikor valamilyen családi program volt, akkor megbeszéltük, hogy most inkább maradjak itthon, cserébe máskor mehetek. Nem volt sose ilyen durva indokolatlan tiltás, mint amiket itt a gyakorin olvasok. 17 évesen lett először barátom. A szüleim pár hónap járás után mondták, hogy szeretnék, ha hazahoznám bemutatni. 4,5 évet voltunk együtt. Sose szóltak bele semmibe, maximum tanácsot adtak. 16 éves korom óta van saját bevételem, így tőlük azóta nem igazán kérek pénzt. Mégis néha adnak, hiába mondom, hogy nem kell. Jelenleg 22 éves vagyok. Mivel még tanulok, itthon lakok. A rezsibe nem engednek beszállni, de néha 1-1 tízest be szoktam dugni a kasszába. Így nem tűnik fel nekik, nekem meg nyugodt a lelkem. A saját kiadásaimat évek óta magamnak fizetem, de ezt így érzem helyesnek. 18 évesen jött egy lehetőség, hogy Erasmussal kimehetek 6 hétre Portugáliába úgy, hogy minden költséget az iskola áll. Természetesen jelentkeztem. Anyáéknak csak mondtam, hogy valószínűleg ki fognak választani. Támogattak. Ki is jutottam, fantasztikus élmény volt. A szüleim sose féltettek túl, de azért nem is szrtak a fejemre. Hála a jó égnek igen önállóra neveltek. És nem lett semmilyen káros következménye annak, hogy szinte mindig mindenhova elengedtek, ahova menni akartam. Több állatmentő alapítványnak is segítek, állatokat mentek, emellett mindent szelektíven gyűjtök. Konkrétan képes vagyok minden szelektív szemetet akár napokig is a táskámban cipelni, ha nem találok szelektív kukát sehol (max akkor az itthoni szelektíves kukába dobom). Amelyik terméknek nem szelektív a csomagolása, azt még se veszem. Nem cigizek, az egyetlen szenvedélyem az állatok feltétel nélküli szeretete. A pénzt nem szórom, megtanultam spórolni, és hatékonyan költekezni.
Úgy összességében szerintem a szüleim mindent tökéletesen csináltak. A baráti körömben egy ilyen példát sem hallottam, mindenkinek a szülei kattantak valamilyen szempontból (alkoholprobléma, túlféltés, állandó indokolatlan bsztatás, stb). Áldom az eget, hogy én nem ilyen családba születtem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!