Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Magyarországon miért leginkább...

Magyarországon miért leginkább ezt a két végletű mentalitást látni? Többi lent.

Figyelt kérdés

1: az Istenért se akarja hagyni, hogy pszichológiai értelemben önálló legyen a gyereke, úgy kéri számon, mint egy ovist, de mi az már, hogy ennek tetejében nem is kenyérkereső.

2: magasról xarik a gyerek fejére, felőle aztán fel is fordulhat.



2018. szept. 27. 21:02
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
94%
miből gondolod, hogy leginkább ez a kettő a jellemző?
2018. szept. 27. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:
Valahogy ezt vettem észre, akár a való életben, akár a gyakorin.
2018. szept. 27. 21:12
 3/14 anonim ***** válasza:
91%
Ezek koránt sem képzik le a valóságot. Én például mást látok.
2018. szept. 27. 21:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
98%
Gyakorin nekemis ez a szembetűnő, de szerencsére a valóságban nem ezt látom.
2018. szept. 27. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
97%
A való életben szerintem sem így van, sokkal több a normális család. Akik ide írnak, azok azért teszik, mert vélt vagy valós problémájuk van. A gyakorikérdések nem képezi le a társadalmat,szinte csak a problémás réteg jelenik meg. Ahol minden rendben van, azok nem fognak kérdést kiírni ide, mert nincs miről.
2018. szept. 27. 22:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
71%

Én pont a 2 véglet között helyezkedek el. Ha pl gimiben órák után el szerettem volna menni a barátnőimmel fagyizni, felhívtam anyát, megengedte, elmentem. Ezt olyan 16 éves koromtól csináltam, előtte nagyon igényem se volt rá. Szinte mindig megengedte. Ha olyankor kéredzkedtem volna el, amikor valamilyen családi program volt, akkor megbeszéltük, hogy most inkább maradjak itthon, cserébe máskor mehetek. Nem volt sose ilyen durva indokolatlan tiltás, mint amiket itt a gyakorin olvasok. 17 évesen lett először barátom. A szüleim pár hónap járás után mondták, hogy szeretnék, ha hazahoznám bemutatni. 4,5 évet voltunk együtt. Sose szóltak bele semmibe, maximum tanácsot adtak. 16 éves korom óta van saját bevételem, így tőlük azóta nem igazán kérek pénzt. Mégis néha adnak, hiába mondom, hogy nem kell. Jelenleg 22 éves vagyok. Mivel még tanulok, itthon lakok. A rezsibe nem engednek beszállni, de néha 1-1 tízest be szoktam dugni a kasszába. Így nem tűnik fel nekik, nekem meg nyugodt a lelkem. A saját kiadásaimat évek óta magamnak fizetem, de ezt így érzem helyesnek. 18 évesen jött egy lehetőség, hogy Erasmussal kimehetek 6 hétre Portugáliába úgy, hogy minden költséget az iskola áll. Természetesen jelentkeztem. Anyáéknak csak mondtam, hogy valószínűleg ki fognak választani. Támogattak. Ki is jutottam, fantasztikus élmény volt. A szüleim sose féltettek túl, de azért nem is szrtak a fejemre. Hála a jó égnek igen önállóra neveltek. És nem lett semmilyen káros következménye annak, hogy szinte mindig mindenhova elengedtek, ahova menni akartam. Több állatmentő alapítványnak is segítek, állatokat mentek, emellett mindent szelektíven gyűjtök. Konkrétan képes vagyok minden szelektív szemetet akár napokig is a táskámban cipelni, ha nem találok szelektív kukát sehol (max akkor az itthoni szelektíves kukába dobom). Amelyik terméknek nem szelektív a csomagolása, azt még se veszem. Nem cigizek, az egyetlen szenvedélyem az állatok feltétel nélküli szeretete. A pénzt nem szórom, megtanultam spórolni, és hatékonyan költekezni.

Úgy összességében szerintem a szüleim mindent tökéletesen csináltak. A baráti körömben egy ilyen példát sem hallottam, mindenkinek a szülei kattantak valamilyen szempontból (alkoholprobléma, túlféltés, állandó indokolatlan bsztatás, stb). Áldom az eget, hogy én nem ilyen családba születtem.

2018. szept. 27. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
81%
Hű ez nagyon a két véglet valóban és én is sok ilyet hallok/látok idegen családoknál vagy távoli ismerősöknél, viszont a közvetlen környezetemben nem ez a tapasztalat, tehát bőven vannak akik megközelitik az arany középutat🙂 Valamint én is igyekszem erre törekedni a gyerekemnél.
2018. szept. 27. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
59%
Minden más témában is végletekben gondolkodnak az emberek. Azért, mert erre nevelik őket egész kicsi koruktól kezdve. Már óvodás korban is az ellentétpárokkal tömik a gyerek fejét, kicsi-nagy, szép-csúnya, okos-buta, sovány-kövér stb. akkor vagy jó gyerek, ha ezeket szépen megtanulod, és ezért a gyerekekben az rögzül, hogy mindenből van kétféle véglet, közte meg nincs semmi, és ezt a gondolkodásmódot viszik tovább felnőttként is. Ezért pl. az általad említett példa esetében is odáig jut el az értelmi szintjük, hogy vagy teljes mértékben lesz@rják a gyereket, mert azt hiszik, ez egyenlő azzal, hogy hagyják őt önállódosni, vagy pedig állandóan rajta csüngnek, mert azt hiszik, ez egyenlő azzal, hogy foglalkoznak vele. Egyszerűen meg se fordul a fejükben, hogy létezhet köztes állapot.
2018. szept. 28. 00:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
92%
Nemcsak ez a két véglet létezik, de a kettő közti köztes, nagyjából normális állapotban felnövő emberek nem siránkoznak annyit.
2018. szept. 28. 06:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
81%
Persze, hogy csak ezt a két végletet veszed észre, hiszen nekik van okuk erről panaszkodni.
2018. szept. 28. 06:29
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!