Hogy beszéljem le a szülésről a kicsit hibbant,43 éves anyámat?
Az utóbbi kb 2 évben totál kifordult magából. Régen arra sem bírtam rávenni, hogy tornázzon velem, ma már személyi edzőhöz jár, pilatesre megy, jógázik és elkezdett velem pole dance-re is járni. Megműttette a melleit, utána kitalálta, hogy botoxot akar, meg feltölteti a száját. Erre már én is nagyot néztem, mert mikor én akartam ezt, ki volt akadva, hogy milyen szép vagyok, miért akarom magam tönkretenni. Oké, jól áll neki, nem lett kacsaszája egyáltalán, de furcsa volt, hogy az a nő, aki minden nagyobb beavatkozást ellenzett, most önként vetette alá ilyennek magát. Pedig semmi baj nem volt sem a súlyával, sem a kinézetével, nem egy lelakott anyuka volt. Adott magára mindig, de nem ennyire...
Heti 2-szer fodrászhoz jár, olyan körmöket csináltat, amikre régen húzta a száját és az öltözködése is tiszta olyan, mint az enyém. Nem azt mondom, hogy járjon nagyszoknyában, kendővel, de mikor felvesz egy olyan mini ruhát, ami éppen csak takarja a fenekét egy 12 centis tűsarkúval, akkor azért elég furcsa benne. Ráadásul sosem ivott, 20 évig egy kortyot sem, mert hogy ő nem szereti, anélkül is jól érzi magát. Most meg a barátnőim küldenek vele selfieket hétköznap 1-1 bulihelyről, és mondja a nevelőapám is, hogy anyám már olyan, mint egy kamasz, délelőtt néha ki sem kel az ágyból... Ők is többet vitáznak, főleg anyám új viselkedése miatt. Hogy semmire nem lehet megkérni, semmit nem csinál a pénzköltésen kívül. Ehhez lehet hozzájárult az is, hogy elköltöztem otthonról, otthagyta az állását és apa újraházasodott. Hiába van anyának férje már 13 éve, az eléggé megviselte...
És most kitalálta, hogy újra gyereket akar. Mert hogy apával is akkor voltak a legboldogabbak, amikor én megszülettem és hogy neki kell valami, amivel lefoglalhatja magát, meg hogy unokázni úgysem fog még jó pár évig. Pedig mikor a nevelőapám felhozta a gyerek témát még évekkel ezelőtt, az anyám ki volt akadva, hogy neki már van gyereke, ő nem fog újra szülni és előlről kezdeni a babázást, gyereknevelést, neki nem hiányoznak az éjszakázások.
Nem arról van szó, hogy öreg lenne. Hanem, hogy totális megőrült az utóbbi időben és egy gyerek is csak átmenetileg javítana a helyzeten (már ha egyáltalán javítana). A nevelőapám 54 éves, reggeltől estig dolgozik szinte. Egy kisbaba mellett az anyám nem bírná ezt az életstílust folytatni és akkor attól lenne kiborula, hogy "be van zárva" és a baba mellett semmire nincs ideje. Tudom, mert nálam is ezt csinálta. A szememre vetette, hogy miattam nem lett diplomája, mert hogy mellettem nem volt ideje semmire és hasonlók. Pedig rengeteget voltam apával és a nagyszüleimmel is, ő akkor nem is dolgozott.
Igen utolsó, tuti kamu. Miért jó ezt odaírni mindenhová? Ha szerinted az, akkor ne válaszolj.
Öregségi pánikba esett. Szépségkirálynőnek, modellnek akar látszani, vagy tininek, fiatalnak. Pánikba esett.
Érdekes, anya is egyedül maradt 48 évesen, mégsem akart 15 évesnek látszani. Nem öreg, de fel kell vállalnia a korát, nyugdijasként a saját kicsi gyerekét akarja neveli? És mi van, ha éppen az anya kora miatt fogyatékos vagy súlyos beteg lesz a gyermek? Élete végéig pelenkázni fogja? Ha unatkozik, álljon be önkéntesnek, segítőnek, tegyen valamit, de ez ne az agyonplasztikázás legyen.
Tombol a klimax a hölgynél - az összes, amit írtál róla, mind erről tanúskodik.
"Mert hogy apával is akkor voltak a legboldogabbak, amikor én megszülettem"
- ami elmúlt, az elmúlt, nem lehet visszahozni. Általában tragikusan alakulnak azok a dolgok, amit a múlt-tudattal, mintegy rekonstruálni szeretnének az emberek. Nagyon könnyen lehet, hogy most pedig nagyon boldogtalan lenne egy gyerektől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!