Külföldre költözünk, szüleim elbizakodtak, hogy majd mindig utalok nekik pénzt?

Hamarosan költözünk párommal külföldre egy jobb élet reményében. Találtunk munkát, most intézzük a lakást.

Eleinte a szüleim sajnálkoztak, hogy minek megyünk, most, hogy meglett a munka és lassan a lakhatás is megoldott lesz, egyre többet pedzegeti, hogy majd kíváncsi, hogy eszembe jutnak-e, gondolok-e rájuk, amikor megjön a fizetés stb.

Azt kell tudni, hogy nincs lakásom, páromnak van egy kisebb lakása Budapesten, azt kiadjuk. Azért is megyünk többet között dolgozni, hogy össze tudjunk gyűjteni egy akkora lakásra, ahol lehet már gyereket vállalni, hogy tudjunk venni egy normális autót. Anyáméknak ezek mind adottak, hitelmentes ingatlan, két autó. Nekem konkrétan semmim nincs.

Nem élek rosszul itt sem, de mire összejön ezekre a pénz ilyen fizetések és adóterhek mellett, elmegy a fél életem vagy több.

Nem érzem úgy, hogy támogatnom kéne anyámat, hiszen nem szenved hiányt. Múltkor meglátogattam és ott volt a nagymamám is, aki szintén mondta, hogy de jó lesz neki, ha kipótolom a nyugdíját? WTF? Titeket is fejőstehénnek néznek a rokonok, csak mert kimentetek külföldre? Kezd bűntudatom lenni, pedig nem érzem jogosnak a célozgatásaikat.