Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Szétmentünk a férjemmel,...

Szétmentünk a férjemmel, jövőhéten költözünk a két és fél éves lányommal. Mire számítsak? Milyen lesz ezután az életünk?

Figyelt kérdés

Sziasztok.

Elsősorban azok véleménye érdekelne, akik már voltak hasonló helyzetben.

A férjemmel idén májusba lett volna 5 éve hogy házasok vagyunk. A kislányunk idén nyáron lesz 3 éves. A házasságunk az utóbbi pár hónapban megromlott, és úgy döntöttünk nem folytatjuk tovább, hanem elválunk. A gyereket közösen fogjuk nevelni, de velem fog lakni. Pénzem szerencsére nekem is van, de ideiglenesen édesanyámnál fogunk lakni. A férjem egyébként felajánlotta hogy lakhatunk továbbra is nála nyugodtan, amíg nem találok egy lakást vagy házat, de nem érzem ezt jó döntésnek. Viszont bevallom félek egy kicsit hogy milyen lesz az életünk ezután... a férjemre számíthatok a továbbiakban is, de fura lesz hogy nincs velünk. A gyerekneveléssel elbánok egyedül is, inkább nekem fog hiányozni a férjem.

Milyen lesz az életünk ezután? Hogy fogok tudni megbírkózni ezzel a feladattal? Ti hogyan oldottátok meg?

Előre is köszönöm a válaszokat!



2018. ápr. 1. 20:01
1 2 3 4
 1/34 anonim ***** válasza:
89%
A hozzá állásodból én úgy gondolom hogy te maximálisan meg fogsz tudni bírkózni a dologgal. Szokatlan lesz pár hétig de ennyi.
2018. ápr. 1. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/34 anonim ***** válasza:
91%
Ha érzelmileg intelligensek vagytok, nagy baj nem lehet. Az átmeneti időszak kellemetlen lesz, az új szokások stb, de megoldod majd, én is azt làtom. Amikor majd nagyon fáradt leszel te vagy az exférjed, akkor ne használjátok a másikat villàmhárítóként és ha tényleg elfogadjátok, hogy külön folytatjátok, akkor azt is fogadjátok majd el, hogy esetlegesen új párotok lesz majd. Ne feledjétek, a gyerek sokkal többet tud, vesz észre, mint hinnétek és sokkal többet is ért meg! Sok erőt és békét kívánok nektek!
2018. ápr. 1. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/34 anonim ***** válasza:
97%

Ha valóban ilyen korrektül tudjátok majd csinálni, ahogy tervezitek, akkor jobb lesz, mint az elvált szülők jelentős részének. Hiszen, ha csak a kérdéseket megnézed, általában a válás normális keretek közötti lebonyolítása sem szokott menni.


Szerintem nem kell aggódnod, csak meg kell szoknod az új helyzetet.

2018. ápr. 1. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/34 anonim ***** válasza:
98%

Mindketten teljesen biztosak vagytok benne, hogy ez a legjobb döntés? Menthetetlen ez a házasság? Pár hónap rossz együttélés erre nem ok, válság minden házasságban van, ez szinte természetes. Két okból gondolom, hogy nem kéne elválnotok: 1. A férjed felajánlotta, hogy nála lakhattok 2. Neked hiányozni fog a férjed.

Inkább forduljatok párterapeutához, mediátorhoz, ami menthető, azt meg kell próbálni megmenteni.

2018. ápr. 1. 20:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/34 anonim ***** válasza:
96%

a 4-est szívleld meg..

"A gyerekneveléssel elbánok egyedül is, inkább nekem fog hiányozni a férjem."

Inkább.

Csakhogy nem elbánni kell vele, hanem nevelni. A kicsinek NAGYON fog hiányozni, de sajnos csak 15 év múlva tudná elmondani ezt.

2018. ápr. 1. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/34 anonim ***** válasza:
96%
Ezek mindig nagyon bonyolult, fájdalmas döntések. Ahogy a 4-es válaszoló írta, ha menthető a kapcsolatotok, inkább béküljetek ki. Magatok és a kislány miatt is. Javaslom hogyha úgy érzitek, most tartsatok kis szünetet. Menj le egy pár napra (akár hétre) anyudhoz, gondoljátok át hogy legyen. Ha szeretitek egymást nem fogjátok egymás nélkül bírni hosszútávon. Aztán ha úgy gondoljátok üljetek le, és beszéljétek meg a dolgokat. Lehet jót tenne ha kettesben elutaznátok valahova. A kislányt addig szerintem anyud is elvállalja. Ne dobjátok el a közel 5 éve tartó házasságotokat, csak azért mert egy kicsit rosszabb időszakotok van. Gondold át! Sok sikert, addig is kitartást!
2018. ápr. 1. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/34 anonim ***** válasza:
83%

Attól függ milyen ember a ferjed , milyen az alaptermeszete ?

Megbizható , segitökesz , igazsagos , szeretetteljes , támogató , empatikus , vagy egy bosszúálló , hiú, egoista tahó, aki nem lát ki magából .

Most fog meglatszani az igazi természete

Próbáld megmenteni a hazasságot , ha jó ember , nem agressziv , a szex helyrejöhet még , kisgyerek mellett nehéz romantikázni de idövel helyrejöhet a dolog

2018. ápr. 1. 21:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/34 anonim ***** válasza:
32%

Jòl fontold meg mit rúgsz fel , mert elválsz es meg majd gondolkodsz utana, h lehet kene adni egy új esélyt stb es mire ezt kigondolod , mar lehet új kapcsolatban latod az exed

Fel vagy erre keszulve ? Vagy nekiallsz majd neki ejjel telefonalni reszegen , szidva a masik nöt ?

Hirtelen megbanod , keresed a kötelet

Szóval fontold meg , tudom miröl beszelek , nehogy almodozas közben beleérjen a kezed a bilibe , azt hiszik a nök h pótolhatatlanok , az ex rájuk gondolva veri , közben rég túllépett

Neked meg gyerek mellett még hosszú évekig nem fogsz ráérni déjtingelni , klubokba mászkálni

Mi lesz akkor lepasszolod folyton ? Szulei elvalnak ö meg kolonccá válik ? Szulök újból meg kell sürgösen találják a boldogságot

Gondold meg ....

2018. ápr. 1. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/34 anonim ***** válasza:
97%
Én voltam pont hasonló helyzetben, a gyerek második születésnapja előtt, de a mi esetünkben nem volt más lehetőség, mint a válás, sajnos egy bántalmazó kapcsolatból kellett kilépnem, nekem nem volt visszaút. Érzelmileg így is megterhelő volt számomra, hiszen nálunk két év házasság és hét éves kapcsolat volt az előzmény. A bántalmazás (inkább lelki) ellenére sem volt könnyű az érzelmi kötődést felszámolni, mert sérült a bizalom és azt már nem lehetett helyreállítani. Mi a gyerekkel a saját lakásomba költöztünk, amit egy távolabbi rokontól örököltem, önálló életet tudtam kezdeni. A szüleim támogattak, továbbra is támogatnak, főként segítséggel. Egyedülálló anyaként nem tudtam sajnos tartós kapcsolatot kialakítani, bennem eléggé sérült a bizalom a férfiak felé általában, és ezt most, nyolc évvel a válás után sem tudtam helyreállítani. Viszont eljutottam oda, hogy elégedett vagyok a jelenlegi helyzetemmel, jól megállom a helyem egyedül, kisebb dolgokat szerelek is, eltartom a gyerekemet (mondanom sem kell, a tartásdíj amit kapok, minimális, amellett, hogy a volt férjem jóval vagyonosabb, mint én, de a gyors válás érdekében ezen nem akartam kötözködni, inkább a megegyezést választottam), fenntartom a háztartást, programokat biztosítok a gyerekemnek (a nyaralás nehéz ügy, főleg amíg kicsi, de minden évben elvittem, legalább belföldre, egyszer külföldön is voltunk). A gyereknek abból a szempontból könnyebb, hogy ő ebbe a helyzetbe nőtt bele, talán kevésbé sérült, mint akinek 5-6 éves korában vagy kiskamasz korában válnak el a szülei. A mindennapok néha nehezek, néha könnyűek. De úgy érzem, teljes az életem.
2018. ápr. 1. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/34 anonim ***** válasza:
12%

"A gyerekneveléssel elbánok egyedül is"

Ezt úgy mondom hogy édesanyám egyedül "nevelt".

A gyereknek családra van szüksége, apára és anyára. Ha már voltatok olyan suttyók, hogy elváltatok tegyetek meg mindent hogy normális gyerekkora legyen szegénynek. Emlékezz arra, ha megpróbálod az apja ellen nevelni a kölyköt később meg fog utálni, szánni fog téged.

2018. ápr. 1. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!