Ti megengednétek ezt? Bővebben a leírásban.

Szerintem 16 évesen egyáltalán nem korai, max. a 4 hónap kevés. Viszont ezt úgyis nektek kell tudni és érezni, hogy mit szeretnétek, mire vágytok, hol tart a kapcsolatotok. A legnagyobb hülyeség megmondani, hogy ekkor ezt kell/ezt nem kell csinálni, mert minden kapcsolat és minden ember más. Nekem 16 évesen még nem volt párom, de a szüleimet akkor sem zavarta volna és megengedték volna az együtt alvást.

Amúgy nekem nagyon nagy kedvencem ez a "úgyis le fogtok feküdni egymással" dolog. Mintha állatok lennénk.... Szerintem ez nem így működik. Két ember között az fog megtörténni, amit az a két ember szeretne. Persze, vannak olyan szituációk és pillanatok, amik jobban megmozgatják a hormonokat, de az embernek attól még van agya, amivel tud gondolkodni és van egy kis szája, amivel ki tudja mondani, hogy mit szeretne és mit nem szeretne. Valamint a "legendával" ellentétben nem csak szexelni tud egymással két ellenkező nemű ember.... Mi is többször aludtunk együtt anélkül, hogy bármi is történt volna közöttünk, mert még nem szerettünk volna lefeküdni egymással, de addig is nagyon jó volt összebújni, éjszakába nyúlóan beszélgetni és együtt aludni. Jó érzés, meghitt, romantikus, megnyugtat, biztonságérzetet ad stb., nekem erre pl. még mindig szükségem van és nem is tudnék csak úgy lefeküdni senkivel sem. Tiniként pedig pláne így éreztem. Nem értem, hogy mi ezzel a baj...

Én engedném.

Az "idegent kell kerülgetni" kommenteket nem értem. Az én családomban, és a férjem családjában is szokás megismerni a gyerek párját, így nem idegen... Ebben benne van például az is, hogy elmentünk többnapos programokra anno, tehát együtt aludtam a barátommal, vagy nálunk aludt és késő estig beszélgettünk, társasoztunk, ilyesmik. Egyből nem volt gond az "idegennel", mert nem volt az.

Azokat se értem, akik szerint "mese habbal", hogy csak alvásról van szó. Az első barátommal majdnem egy éve aludtunk együtt néha, mire elvette a szüzességem, és még azután se volt szex együtt alvásnál - mégis ki a fene akarna úgy szexelni, hogy a szülei egy fallal odébb alszanak? :))

Az meg, hogy a 4 hónap kevés-e, igencsak relatív, ismét saját példát hoznék, én 2 hónapja voltam az első barátommal, mikor először együtt aludtunk - de emellett 5 éve ismertük egymást és voltunk barátok, így nem volt kevés.

Sokaknak az a bajuk, hogy gyerekek kapcsolatába "nem való" az együttalvás, mert az a komoly kapcsolat része, de nem értem, hogy várnak komoly kapcsolatot a gyereküktől, ha nem engedik, hogy komolyra forduljanak a dolgok.

Én valahogy nyugodtabb lennék, ha tudnám, hogy a lányom biztonságban van otthon, egy rendes fiúval, mint akkor, ha rászoktatnám a hazudozásra, és a jó ég tudná, hogy kikkel merre csavarog, mikor a "barátnőjénél alszik", meg "szakkörre megy".

A párom (N) 17 volt, amikor összejöttünk. Pár hónapja ismertük egymást felületesen (közös társaság), a második randin az ágyban landoltunk... és a következő időkben a hétvégék zömét együtt töltöttük - azóta a 21. éve boldogítjuk egymást.

Úgyhogy csak sajnálni tudom azokat a fiatalokat, akiknek vaskalapos szülő jutott.

"Ahogy azt sem szeretném, hogy minden hétvégén másnál zavarogjon az én gyerekem." - azt, hogy azt a "más"-t zavarja-e, vagy ellenkezőleg, épp örülne neki, annak eldöntésére ott van az a "más":)

"Mikor tanul?" - pl hét közben? A hétvége pihenésre való egy normális világban...