Érezted már úgy szülőként, hogy teljesen feleslegesen kínlódsz a gyerekkel, csak egyre rosszabb?

Lányom 8 éves. Ügyes, okos, szép kislány lehetne. De nem, mert felvett (vagy valahonnan örökölt?) egy hihetetlenül ordenáré stílust. Tiszteletlen és szemtelen mindenkivel, leginkább engem vesz semmibe teljesen. Igénytelen, trehány, szabályokat, kötelességet ha van kedve betartja, nincs kedve nem... olyan flegma és undok hangsúllyal beszél (amikor épp nem üvölt vagy vinnyog), hogy meghallom és legszívesebben felpofoznám. Szegény olyan igazi önsorsrontó és mérgező személyiség. Félek, hogy egy lecsúszott alkesz / drogos qva lesz így belőle. Pedig nagyon szeretem, hiszen a gyerekem, és pontosan tudom mennyi mindenben tehetséges. Semmiben nem hallgat rám, állandóan haragszik a világra vagy valakire. Megvan kb mindene, sőt még több is. Mit lehet tenni? Beszélgetünk is vele, már ha épp nem üvölt és cirkuszol a normális kommunikáció helyett.