Sikerlült valakinek az alkoholista apját leszoktatni valahogy az italról?

Igen. Morbid leszek, és nem túl népszerű, de belehalt az alkoholba. Olyan rossz állapotban volt már, hogy talán megváltás volt neki.

Tesómmal sokszor könyörögtünk neki hol sírva, hol már mérgesen, de nem kért a segítségből.

Ha valaki önszántából nem akarja abbahagyni, azzal csinálhatsz bármit, inni fog.

Nem sikerült. El is vált tőle anyám, mi akkor még kicsik voltunk. Akkor sem gondolta, hogy vele van a baj.

Azóta felnőttünk nélküle, ugyanúgy iszik. A tesóm nem tartja vele a kapcsolatot, én nagy ritkán beszélek vele. Azóta az új élettársa életét sanyargatja.

Többször összefutottam apámmal boltokban, mindig vett valami piát. Ő sosem fog megváltozni, mert nem is akar. Nem érzi a helyzet komolyságát. Ez a baj a legtöbb piással úgy általában.

Sajnos nem. Viszont nem haragszom rá mert megértem az okokat és azt is hogy van aki gyenge ahhoz hogy feldolgozza az őt ért traumát. És nyilván a legegyszerűbb alkoholba folytani a bánatot. (Válás után kezdett inni)

Sosem fogom ezt az utat választani de én más ember vagyok mint ő és tudom hogy bármi nehéz dolog fog érni meg tudok birkózni majd vele. Hiszen a negatív példa is példa az ember számára.

Nalunk sikerult, de nagyon komoly sokk kellett hozza...

Akkor kezdett inni mikor nagymamam meghalt 22 eve, egyedul erezte magat, stb, aztan folyamatosan csuszott bele egyre jobban, evek alatt mar eljutott napi egy uveg konyakig.

Aztan egyszer anyamat behalozta valami szekta, es elhagyta, egyedul maradt, depresszioban, en probaltam benne tartani valahogy a lelket ugy hogy beszeltunk estenkent gepen (en akkor mar kulfoldon tanultam), egyszer annyira el volt keseredve hogy azt mondta hogy megiszik mindent, beveszi a gyogyszereit es veget vet neki, en meg annyit mondtam ra, hogy "akkor ok gyoznek".

Aznap este kiontotte a maradekot es soha tobbet nem ivott egy kortyot sem. Ennek mar lassan tiz eve.