Miért csinál (j/t) ák ezt a szüleim, kinek jó ez?!

A 30 év miatt. Se veled se nélküled.

Akik ennyi időt lehúztak egymás mellett, azok már nem nagyon hagyják ott a másikat. Hiszen lehet nem olyan jó, de akkor is egy kapcsolat. Sokkal jobb a másikkal, mint egyedül.

Egy új életet meg elkezdeni nehéz.. nem mindenki akar már vele szórakozni.

Nem is fiatalok... nem is olyan simulékony emberek. Már megszokták egymást.

Jah, szóval ezt kell elfogadni.

FÁTÓL AZ ERDŐT!!!

Ha nem tetszene nekik az adott helyzet, akkor már rég léptek volna!! Ennyire nehéz felfognod a tényeket, hogy legbelül élvezik a dolgot de ha nem is élvezik, akkor elfogadják és nem akarják elengedni? (EZ A SE VELED SE NÉKÜLED!!)

Pont ezért vannak a béna kifogások, mert nem akarják az orrodra kötni, hogy éreznek a másik iránt valamit vagy nem akarnak már mindent csak úgy ellökni.

Hidd el jobban tudják ezt, mint te.

Ha meg nekik megfelel, akkor neked mi beleszólásod van? Semmi.. minden gyereknek megvan már a saját élete. Az unokákkal jól kijönnek.

A többi meg az ő dolguk.

Kettő ilyen kapcsolatot is végignéztem:

Nagyszüleim 70évig voltak hazasok,( mama 93, papa 97 évet élt) szó szerint ölték egymást. 0-24-ben

DE

Átéltek együtt világhaborút, orosz dúlást ( pl mamámat fiatalasszonyként napokig rejtegetni kellett, meg ne erőszakolják), kitelepítést, gyerekhalált ( aknára lépett és végignézték, ahogy elvérzik, közben mamámnál a sokktól beindult a szülés, így született meg apukám).

Ennyi idő, ennyi szenvedés valami nagyon erőset kovácsolt köztük- de közben utalták egymast a végén, egy légtérben max 2-3 békés órajul volt.

Aztán egyiküket elköltöztették apu húgához 200 km-re, hogy ne legyen harc és mindketten szó szerint !!!! belebetegedtek, vissza kellett hozni.

A dolog végül úgy oldódott meg, hogy megvettük a szomszéd hazat is,és egymas mellett, de külön éltek, boldogan.

Szüleimnél ugyanez volt, csak kevesrbb tragédiaval. Náluk "csak" az ikernővéreim haltak meg szülés közben.

Folyamatosan veszekedtek, provokálták egymást.

Anyu többször elköltözött rokonokhoz,hogy akkor válnak, de 1-1 hét 'nyaralás' után mindig hazajött.

Aztán, anyukám meghalt és apám lelkileg belerokkant. Teljesen egyértelmű, hogy depressziós, de nem érdekli. Az egyetlen, amiért felkel nap, mint nap, a 9 és 5 éves unokái.