Más is elhatárolódással és a jóban levés csökkenésével reagálja le a mérgező szülői viselkedést?
Kicsit dühösen írok most, de kérem, hogy normális válaszok szülessenek.
Felnőttkori apa-fia kapcsolatról van szó. Most 46 éves vagyok, tehát nem gyerek és nem is pályakezdő, apám 80. Sok dologért hálás vagyok neki és szeretem az apámat, de vannak olyan fafejű nyíltigazságtalanságai, ami miatt sokszor azt érzem, hogy még nagyobb távolságot kellene tartanom vele.
Ha átmegyek hozzá, leülünk beszélgetni, megkínál, iszogatunk stb. De a gyerekkoromra is jellemző örökös rejtett vagy nyílt vitriolos bírálataitól, kritikáitól képtelen megválni irányomban. Ha azt mondom, fáj a fejem az időjárástól, akkor neki hálaistennek sohasem, ha fáradt vagyok a fizikai munkától, akkor ő hálaistennek sohasem, ha más a véleményem, akkor "észreseveszem" hogy miylen sértő vagyok vele, de amikor ő sérteget vagy kritizál (pl fiam nálad az a baj stb stb) akkor meg én vagyok a hibás, ha "megsértődök".
Nem sértődök meg, mert nem vinne előrébb, egyszerűen csak azt érzem, hogy semmilyen nézeteltérest nem lehet vele megbeszélni, el nem fogadott sosem, mindig oda kell szúrnia valamkt. De ezekre meg nem vagyok kíváncsi, azt érzem, hogy kezd kikopni belőlem ezek miatt a szeretet iránta és nem igénylem a társaságát. Persze ez lelkifurdal ugyan, de nem megyek olyan helyre, ahol kellemetlenül viselkednek velem.
Na arra lennék kíváncsi, hogy ezt mások hogy reagálják le?
Vannak a szívszorító videók az egyedül karácsonyozó szegény nagypapikról, akikre szarik a családja, de belegondolt már valaki is, hogy ezek ok okozatiságok?
Ez minden? Hogy hálaistenkedik, amiért nem fejfájós, meg nem fáradt? Mégis, miféle reakciókat vársz ezekre a panaszokra? Hogy megsimogassa a buksidat?
Nekem erősen mimózalelkűnek tűnsz.
Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nem hülyeség ez: csak annyira szeresd őt, amennyire magadat, vagyis ne szúrjál ki magaddal azért, hogy neki jó legyen, csak annyi időt tölts vele, hogy még megmaradjon a jókedved.
Egyébként ő tudja, hogy te így érzel? Mondod neki folyamatosan, hogy mi nem tetszik, miért nem, stb.? El tudom képzelni, hogy neki fel sem tűnik, hogy téged valami bánt, ha nem vagy elég kommunikatív. Nem hiszem, hogy rosszindulatból csinálja. Magyarázd el neki. De ne hidd, hogy egyetlen magyarázatból majd mindent megért: éveken át kell mondani, hogy neked mikor mi nem tetszik a megjegyzéseiben, stb., hogy tudja, miért van az, hogy na, akkor most elég volt apukából, inkább mész a saját dolgodra, hogy ne mérgezzen tovább aznap, és akkor még mielőtt harag lenne, inkább kalap-kabát, szevasz.
Nem értem a problémát. A 80 éves apádtól várod, hogy sajnáljon, mert fáradt vagy vagy fáj a fejed?
Nyilván ő sem tökéletes és 80 évesen nagyon nem kéne várni, hogy változzon, ellenben egész biztos, hogy te is kapaszkodsz görcsösen a vélt és valós sérelmeidbe és már csakazért sem próbálsz vele másképp kommunikálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!