Mi a véleményetek egy ilyen anyáról? Ti mit tennétek ilyen helyzetben, hogyan reagálnátok?

Igyekszem csak a lényeget írni.

Szóval.

Volt egy hét mikor ott aludtam nála(anya elvált aputól nemrég) az egyik nap egész nap nem volt

otthon a pasijával. Én pedig már nagyon éhes voltam. Semmi étel nem volt otthon

amit kenyér nélkül lehetett volna enni és hát kenyeret sem vettek mielőtt elmentek.

Szóval egész nap vártam,hogy jöjjönek és hozzonak valami ételt..( pénzt sem hagytan nekem)

Aztán este mikor hazaértek szóltam nekik , hogy ha bírnak legyenek szivesek hozni kenyeret.

Erre azt a választ kaptam , hogy ott a kalács! (az nap sütötték) Jó rendben

volt kalács,de szerintem egy gyerek nem kalácsot kell,hogy egyen reggelire ebédre és vacsorára.

Pár nappal később épp ültem a teraszon anyuval, a párjával és a barátjának a szülei is ott voltak.

Kicsit mérges voltam mert anyu párjának az anyukája folyamatosan közbe vágott mikor beszélni szerettem volna, és folyamatosan kioktatott...

Aztán ledobtam valamit az asztalra és erre anyukám rámnézett és azt mondta,hogy " ne vagdalózz nem vagy otthon".

Őszintén ez kicsit sziven ütött. Elmegyek hozzá,oda ahol a barátjával lakik és nem vagyok otthon? Másnap úgy gondoltam,hogy hazamegyek,ha már nem is érezhetem otthon magam az ő házukban és meglepő módon ez sem érdekelte őt.

Pedig úgy lett megbeszélve,hogy egy hetet leszek apunál és egy hetet pedig anyunál.Mégcsak fel sem tűnt neki,hogy a megbeszéltnél 2 nappal korábban hazamentem apámhoz.

Következő héten pedig eszébe sem jutott megkérdezni,hogy megyek-e hozzá.

Ez az eset akkor történt mikor még anyu velünk lakott: Haza jött látogatóba a nagybátyám Németországból.

Kaptam tőlle 50euró zsebpénzt. Amit anyu abban a pillanatban eltett azt mondván,hogy majd akkor elkapom,ha valami okos dologra akarom költeni.

(Úgy gondolom,hogy egy 17-18 éves gyerek had döntse már el,hogy mire akarja költeni a saját zsebpénzét)

Egyszer el akartam tőle kérni,hogy tudjak magamnak ruhákat venni mivel anyukám erre sosem volt képes.

Erre azt a választ kaptam,hogy "te azt a pénzt már nem látod" 🙂

A másik eset:

Rendeltem egy internetes oldalról dolgokat a barátnőmmel. Anyukám kártyáját használtam hozzá,mivel

nekem még nincs kártyám.(18 éves vagyok nekem még nem kell kártya) kértem kölcsön anyukámtól 800dinárt (az kb 2170 ft körül van)

,hogy meg tudjak rendelni egy blúzt

ami akkor akción volt. Már ekkor pofákat vágott és azt vágta a fejemhez,hogy neki "nincs pénze".

De nagynehezen mikor már a 3. pénztálcáját nézte át,ide adta azt a 800dinárt.

Pár héttel később mikor mentem vele haza a munkából (járok vele takarítani,hogy iskola előtt tudjak magamnak dolgokat venni a sulira)

elkértem a fizetésem. 2napra kaptam 720dinárt (kb 1950ft),vagyis kaptam volna... De az én édesanyám nem adta ide a teljes összeget , csak

640dinárt(kb 1730ft),mert állítólag mikor ő kölcsön adta a 800 dinárt én 80dinárral(kb 210ft) kevesebbet adtam neki vissza...

Észrevétel:

Az anyukám vett magának egy játék babát ami olyan mintha valóságos lenne. Azt mondta , hogy 80 euróba került a baba.

Ha van 80 euród(kb 25650ft) egy babára amit utána úgysem fogsz használni ( csak bent van a szobában anyu ágyán) akkor miért kell

"lehúzni" a saját lányod 80 dinárral? Szóval egy játék baba fontosabb neki , mint a saját lánya?!

( ja és anyukám egy pénzes csávót fogott ki magának) És még tudnék mesélni sok szép ilyen dolgot.

Köszönöm,ha végigolvastátok. Sajnálom,hogy ilyen hosszúra sikeredett.

18/L