Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » A szüleim kutyàja harapòs...

A szüleim kutyàja harapòs lett, ès majdnem megkapta a kisbabàm. Fèlek ìgy nàluk nyaralni a gyerekekkel. Mit lehet ilyenkor tenni?

Figyelt kérdés
Apàmat is megharapta, pedig ő a gazdàja. A pici babàm mèg màszik, nem tud jàrni, ès örökkè azon rettegek, hogy nehogy megkapja a kutya. A szüleim nagyon szeretik azt a kutyàt, ès nekem mondjàk, hogy figyeljek rà, hogy ne menjen oda hozzà a baba.De ma a kutya jött oda a babàhoz, mert fèltèkeny volt rà, ès majdnem megkapta. Lehet le kell mondanom a nyaralàst, de abbòl meg nagy sèrtődès lenne. Nem tudom mit tehetnèk.
2018. júl. 22. 23:57
1 2 3
 21/24 anonim ***** válasza:
47%

Ez a sztori kicsit a mi régi kutyánkra emlékeztet. Egy elég kistestű, keverék kutya volt, de nagyobb korára ő is idegbeteg és harapós lett. Nem is csoda amúgy, hogy olyan lett, mert állandóan egy homokozó méretű kis elkerített részre volt bezárva, a szüleim nem is vitték el minden nap sétálni és apám néha verte is..Őt nem is merte megtámadni, de velem többször is előfordult, hogy játszottam vele és egyszer csak a játék hevében vagy nem tudom, miért, bevadult a kutya és rám támadott, egyszer ugyanígy játszottam vele a kertben, majd elkezdett morogni, vicsorítani rám, én pedig annyira megijedtem, hogy fel akartam szaladni a házba, de amikor mentem fel a lépcsőn, a kutya odaszaladt és beleharapott a bokámba, én meg elestem, lefejeltem a lépcsőt és majdnem kitört a fogam...Szerintem kicsit sokkot kaphattam, vagy nem tudom, mert csak arra emlékszem, ahogy anyám csapkodja a kutyát, meg kiabál neki, hogy menjen onnan. Aztán ő mesélte, hogy amikor elestem a lépcsőn, a kutya beleharapott a nadrágomba és így próbál lehúzni a lépcsőről meg közben vicsorgott..

Persze még ez se volt apámnak elég ahhoz, hogy elvitesse innen (vagy elgondolkodjon azon, hogy talán másképp kéne "nevelni"), végül akkor adták be egy menhelyre, amikor a kutya sétáltatás közben elszabadult és megharapta az egyik környékbeli gyereket és az anyja megfenyegetett minket, hogy ha nem vitetjük el a kutyát, feljelent minket.


Szóval én ezek után tuti nem merném kettesben hagyni egy kutyával sem a gyerekemet, pláne olyannal nem, akit b4sznak a gazdái normálisan megnevelni, gondoskodni róla és kiszámíthatatlanná válik...Én a helyedben inkább lemondanám a nyaralást, inkább sértődjenek meg, minthogy a gyerekemmel történjen valami.

2018. júl. 23. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/24 anonim ***** válasza:
Ebben az esetben engem nem érdekelne, mekkora sértődés lesz, nem vinném oda a gyereket, az biztos. Ő a legfontosabb. Ha ez kellemetlenséggel jár, akkor is.
2018. júl. 23. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/24 anonim ***** válasza:
70%

A te gyereked a te felelősséged, a szüleid kutyája a szüleid felelőssége. Te figyelsz a gyerekedre, ők pedig a kutyájukat kezdik el nevelni.Ha nekik egyedül nem megy, akkor van már millió kiképző, vagy kutyasuli.

Ilyen egyszerű ez, nem tudom minek ehhez kérdést kiírni? Hogy mindenki a kutyát fikázza, és mondják azt, hogy el kell altatni? Vagy mégis mit vársz?

2018. júl. 24. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/24 anonim ***** válasza:

Mi az, hogy harapós "lett"? Jól értem, eddig szelíd volt, és most megvadult? Dokinál voltak már vele emiatt? Lehet, hogy fájdalmai vannak, és azt éli ki így.

Milyen fajta? Mennyi idős? Foglalkoznak vele rendesen?


Nincs amúgy kenneljük? Elég alap, ha valaki kutyát tart...


Az meg nekem fura, hogy megsértődnek anyukádék azon, hogy nem akarod veszélynek kitenni az unokájukat..

2018. júl. 24. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!