Mit csináljak, ha már remegek az idegtől, annyira pióca stílusban nyomja anyum?
Semmi privát szférám, állandóan benyitogat a szobámba, nyitogatja az ajtót, aztán kimegy, és be sem zárja, hiába mondtam már el neki, hogy rohadtul zavar, hogy ki be járjál egész nap, és mág az ajtót sem zárja be.
Pl. a szobámba tárol dolgokat, nem is értem miért, amikért állandó jelleggel bejárkál. Többször elmondtam neki, hogy zavar, de egyik fülén be, másikon ki.
Telefonomat nyomkodom, bemegy a hátam mögé, és nézi, kérdezi mit nézek, mit csinálok.
Állandóan kérdezget mindenről mit csinálok, mit csináltam eddig, hova megyek, minek megyek, minek az nekem, mi a célom azzal, tanuljak, nekem csak az a dolgom, minek nekem ez, minek nekem az.
Volt, hogy utánam jött helyekre, mondja mi az, most mi a baj, mit zavarom, mi a rejtegetnivalóm. Amikor pl. elmegyek sétálni valakivel, nem kell rosszra gondolni.
Mit nézek a neten, biztos baromságokat, biztos hülyék a barátaim stb stb.
Semmi olyat nem tettem, ami miatt aggódnia kéne.
Totális energiavámpír, teljesen le vagyok már fáradva az egésztől, legszívesebben leugranék egy hídról már, vagy elszöknék.
Zárd a szobád
Küld el pszichológushoz
18 leszek
(nem, nem opció az elköltözés, gimis vagyok, évvesztes, ráadásul 0-os is voltam)
a második kommentre inkább nem reagálok
ha bezárnám a szobám, akkor lenne ám cirkusz, hogy mit képzelek magamról
reggel fent sem vagyok, már arra kelek, hogy valaki csoszog a szobámban
# 6
honnan tudod ki mit fizet? tipikus megkeseredett proli
Ismerős...
Hídról ne ugorj le.
Ajánlom figyelmedbe Susan Foward "Mérgező szülők" című könyvét. Nagyon ütős, és segíthet átlendülni ezen!
Én nem dönthetek Helyetted, de ha 18 leszel, Magad ura vagy. Lehet munka mellett is érettségizni, saját lábadra állni, és nincs ez.
Engem, amíg az első diplomámat szereztem, eltartottak, ezt elismerem. De a mai napig megy a "Nem ezért taníttattunk" szöveg. Most 4 helyen dolgozom, mellette levelezőn járok egyetemre, van egy 10 éves fiam, és olyan jó szülők nélkül! Ne verjen meg a jó Isten.
Ma már csak azt bánom, hogy sokáig függtem tőlük, és sokáig kepesztettem, hogy anyám kedvében járjak. Baromira nem volt érdemes. Amióta elkönyveltem, hogy meghalt számomra, kezdem elfelejteni, miket mondott, amíg gyerek vagy kamasz voltam. És kösz', jól vagyok!
Üdvözöllek szeretettel, ha tudok segíteni, írj nyugodtan, akár privátban.
# 6
attól mert kifizeted az ötezres netet, az még nem jogosít fel arra, hogy megnyomorítsad lelkileg a gyerekedet
akasztani kéne az ilyen férgeket
62% hogy képzelik?
Ismered a privát és a magánszféra fogalmat?
Soha nem kutattam a gyerekeimnél,nem olvastam a privát leveleiket,nem követtem őket,nem telepedtem rájuk,nem eröltettem rájuk a saját véleményemet, érdekes mégis beavattak az életükbe, és felnőttként pláne élik a sajátjukat ahogy nekik jó, én meg a sajátomat élem, nem az övékét akarom,és nem kavarok mászok rájuk,mégis őszinték. Viszont van olyan meglett férfi kollégám aki cimet se hagyott az anyjának mert képes lett volna anyuka odakoltozni hozzá és közéjük feküdni a felesege mellé.. Bizonyos szülők okkal lesznek mindenből kizárva és csak magunknak köszönhetik,és igen ez a keserű tipus..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!