Miért nem engednek el sehova autóval?

3as. Ez jogos, de ha a szülőké a kocsi vagy ők fizetik a benzint stb akkor van bele szólásuk.

Beszélgess velük kérdező. Igazából az a te teljesítményeden nem segít hogy valaki ül melletted és sziszeg ha valamit nem úgy csinálsz ahogy szerinte kéne. Okkal kaptad meg a jogsit. Minden hiszti nélkül ülj le velük és beszélgessetek.

Engem se engedtek el, de az egy komplexebb túlféltés miatt volt és nem azért, mert a benzint sajnálták volna.

Ha nálad is ez a helyzet, sok mindent nem tehetsz, max kivered a balhét és reméled, h egy jó kis veszekedés után megenyhülnek.

Nálam a fordulópont az volt h elváltak a szüleim, anyám adott nekem egy kocsit és azzal tudtam meglátogatni(kb egy órára lakik tőlem). A válás után pedig mindkettő önmegvalósítani akart, kb lesz*rták a fejem(az addigiakhoz képest), én meg végre elkezdhettem felnőni.

Nekem is azóta van jogsim kb., mint Neked, Kérdező, jómagam még egy hónapja sincs, hogy egxedül járhatok a környéken. De!

Eleinte, az leső 2 hónapban engem engedtek egyedül sehova,csak, ha apám vagy valaki beült mellém. Még a legközelebbi áruházba sem mehettem, ami alig 2 km-re van. Én is csak hétvégente tudtam vezetni, mivel hétköznap mindeki dologozott, fáradt volt. Pedig mentem volna, de mivel ritkán tudtam vezetni, nem ment úgy, ahogy kellet volna. Sőt, mondok valamit! Ha be akartam menni vásárolni, jó ideig a biciklimmel kellet, mert nem engedtek egy hónap után sem. Hétvégén vezettem, az pedig annyi, mint halottnak a csók, de több a semminél. Lassan voltam annyira biztos, hogy először a munkahelyemre mehettem kb. 3 hétig, de csak oda. Ezután rohamosan fejlődtem, hiszen naponta tudtam volán mögé ülni, egyedül. Így fokozatosan mehettem vásárolni, majd szépen a városba is, igaz ott még párszor elmentünk közösen. Ehhez kellet 2 jónap, nagyjából. De még sokáig kellet őket felhívnom, minden egyes alkalommal, ha megérkeztem, hogy megnyugodjanak. De hosszú úton nem voltam még, csak max. a környéken mentem pár kört. Mivel kisvárosban lakunk, itt nincs nagy forgalom, nincsenek több sávos utak, lejtők,dombok stb.. 2-3 alkalommal elfognak jönni velem, hogy mégis, hogyan kell ezt a gyakorlatban. Mondjuk, ha engednék is, én kérném, hogy azért jöjjenek el, mert , jó, ha ott vannak, ilyen szituációban. Azt beszéltük meg, hogy ősztől már járhatom a "saját" útjaimat (levelezőn tanulok, megyeszékhelyen van az egyetem, szóval oda még egyedül nem is mernék menni, csak "segítséggel").

Át érzem a helyzeted teljes szívvel, tudom, milyen mikor ott a jogsid (meg esetleg az saját autód is) és csak nézegetni tudod. Rohadt idegesítő. De meg kell érteni a szülőt is, akkor én sem értettem, de ma már teljesen értem őket!

Mióta napi szinten vezetek a városban, hát azt kell mondjam, pedig kicsi város vidéken, itt rengeteg hülye van! Minap is ketten rám tolattak, fékbe taposás, kormány félre ránt... :( És napi szinten előfordulnak ilyenek: biciklis út közepén megy, gyalogos kilép eléd, motoros csak úgy elsuhan melleted, hogy szinte súrolja az autód, rád mászik a mögötted lévő (érts: az aut s*ggében van) stb. és tényleg nagyon oda kell figyelni, mert nem neked kell b*romnak lenned, hogy baj történjen. És ez a legszomorúbb, és a legrövidebb úton is megtörténhet a baj, nehogy azt gondold, hogy téged minden el kerül. Nem sajnos, elég egy pillanat, és máris baj van. Ezért kell folyton résen lenni, minél többet vezetni, vezetni és megint csak vezetni, először ismert, kevésbe forgalmas helyen, aztán lehet tovább menni.