Anyukám homofób azt mondta ha kiderül, hogy meleg vagyok kidob othonról?

Ne mondd el, főleg ne most.

Majd ha lesz már egy komoly kapcsolatod, akkor állj elő vele.

Ha még csak kidobna... de még otthon élsz, megkeserítené az életedet.

Csak akkor mondd el, ha már BIZTOSAN el tudsz menni otthontol és vissza sem kell térned sosem.

Anyád korlátolt, sajnos...

Utolsó: azért, mert te így gondolod, ne vetítsd rá a többi válaszolóra.

Én legfeljebb azért lennék szomorú, mert így nehezebben találna párt (feltéve, ha akarna), meg néhány primitív homofób ember miatt hátrány érheti. De ezt leszámítva mégis mennyiben érintene engem a dolog? Miben változna a kapcsolatom a gyerekemmel? Ugyanúgy szeretjük egymást, ugyanúgy éljük az életünket. Az, hogy fiúval vagy lánnyal alszik, vagy milyen nemű embert mutat be párjaként, abszolút részletkérdés.

Azért van abban is valami amit a 15-ös válaszoló írt...

Mi a férjemmel kb. a homofób ellentétei vagyunk (én segítettem a családnak elfogadni azt, hogy az unokatesóm meleg, és a párját befogadni a családba, a férjem legjobb barátja meleg, nekem 2 kollégám is meleg, és nagyon jó kapcsolatban vagyunk, még a pasikról is beszélünk), de nemrég beszéltünk róla hogy mi lenne ha a mi gyerekünk állna elő ilyennel, és arra jutottunk, hogy igenis csalódottak lennénk, nem örülnénk neki, fura lenne. Emiatt mi nyilván nem dobnánk ki a gyereket, sőt, mi támogatnánk mindenben, és ugyanúgy áthozhatná a párját mintha heteró lenne, de azért higgyétek el hogy más ebben lenni mint kívülállónak.

A kérdésre pedig:

akkor mondd el, mikor már komoly kapcsolatod van, addig felesleges stresszelni anyukádat (és magadat) emiatt. Ha megvan életed szerelme, akkor őt úgy mutasd be mint a párodat, és kész. Addig pedig ha át akarsz hívni lányokat akkor mondd azt hogy barátnők, és csak egy csajos este lesz, nem randi :D

Miért lennének szomorúak? Mert tudják, hogy a mai világban a pride és hasonlók ellenére sem könnyű melegnek lenni. Bizonyos munkakörben pl el sem mondhatja, mert nem néznék jó szemmel (pl tanár). Tudják, hogy nálunk az emberek többsége még mindig homofób, és a szomszédok is összesúgnának a hátuk mögött mindig stb. És ott a gyerek téma. Vagy nem lenne gyerekük, vagy el kéne titkolniuk, hogy nyugodtan vállalhassanak. És később majd a sok önjelölt segítő a gyereket akarná "kimenteni" ebből a helyzetből és jelentgetnének őket fel vagy tudom is én. Beszólnának neki, mert két anyja/apja van stb.

Ezért lenne szomorú. Más kérdés, hogy a szomorúság ellenére sem dobnám ki soha a gyerekemet, hanem támogatnám.