Mit szóltok egy olyan családhoz, ahol minden családtag lenézi a legkisebb gyereket?

gondolom azon az alapon nezik le, mert nem szerzett olyan ertekes diplomat, mint az orvosi / jogi. ez nem jogos toluk, de gondolom ezt hoznak fel okkent.

aztan siman lehet, hogy nem is nezik le, csak a konyvtaros fiunak van egy kis kisebbsegi erzese.

Miben nyilvánul meg a lenézés? Beszólogatnak vagy "csak" úgy érzi a srác hogy ő kevesebb a többieknél?

Az ilyen szülő általában funkciógyereket akar, aki majd tovább viszi az ő álmait stb. Elég gyakori a többgenerációs azonos foglalkozású családoknál, nálunk sok ilyen orvos, ügyvéd, pap, mezőgazdász család van. De koliban is laktam egy lánnyal aki mondta nekem, hogy ő amúgy bioszra akart menni mint én, de a szülei orvosok és közölték hogy vagy orvosi vagy semmi. Ugyanilyen családból lett egy csoporttársam akit a szülei jogra kényszerítettek de a srác az első év után átjelentkezett mert utálta. Az első évben dolgozott, abból fedezte a későbbieket mert onnantól kezdve nem támogatták.

Kedves Kérdező!

Én első körben megbizonyosodnék róla, hogy valóban komolyan gondolják-e ezeket a megjegyzéseket, nem csak amolyan viccnek szánják, amiben talán először partner voltál, de már annyit mondogatták, hogy zavar. Ha nem így van, akkor mindenképpen elmondanám nekik, hogy ez nekem nagyon rosszul esik és hogy csak azért, mert téged más érdekelt nem kell veled így viselkedni.

Ha pedig ez sem használ, akkor vagy tűröd tovább, vagy pedig elköltözöl otthonról, ha van olyan jó a fizetésed.

Vagy, ha ettől függetlenül vagytok olyan kapcsolatban, egyszer tegyél oda eléjük egy ETO-t és egy könyvet, akkor akkor itt van, meg lehet csinálni azt, amit te csinálsz, sok sikert nekik, ha valóban olyan könnyű. Bár lehet hogy a feldolgozó munka alatt mindössze könyveket írsz le, de nekik ezt nem kell tudni.

Mindenesetre fel a fejjel :). Egy mesterszakos könyvtáros hallgató.

Az emberek többsége nem lát túl az olvasó szolgálaton és oda is csak azt vizionálja, hogy a könyvtáros facebookozik. De ez nem feltétlen az ő hibájuk.

Én továbbra is azt mondom, hogy ha ezt leszámítva jó a viszony a szüleiddel és a tesóiddal - esetleg a feleségükkel -, akkor ültesd le őket és kérd meg, hogy hallgassanak végig. És akkor mondd el nekik, hogy pontosan mit is csinálsz/csináltál, hogy lássák, nem azt, amit feltehetően ők gondolnak, nem lustálkodsz te sem egész nap.

Illetve elmondhatod nekik, hogy ha te nem is orvosi szakkönyvtárban dolgozol - amit a szüleid és a tesóid biztosan használnak, ha napra készek akarnak lenni -, de ott is ugyanolyan végzettségű emberek dolgoznak mint te és ha ők nem figyelnék a folyóiratokat, a friss publikációkat és hasonlók, akkor nem kapnák meg olyan hamar az aktuális információkat. Tehát mutasd meg nekik, hogy a te munkád segítheti az övéket is. Esetleg ha van időd a mostani munkád mellett ajánlj fel nekik bibliográfia összeállítást a szakterületükön megjelent legfrissebb anyagokról, vagy valami hasonló. Így meglátják, hogy te is fontos munkát végzel.

/Előző válaszoló voltam, de gondolom ezt sejted :D/

Sajnálom szegényt !

Egy fantasztikus ember lehet !

Itt egyetlen dolog maradt ki a történetből: milyen volt a család hozzáállása a diplomaszerzés előtt?

Már akkor is látszania kellet, hogy ez a diploma nekik nem tetszik,nem?!