Elvált szülők! Ti is éreztek így?

Nemrég váltam el. Az exemmel van egy 10 éves kisfiúnk, aki nálam lett elhelyezve, de rendszeresen van láthatás. Ez iskolaidőben 2 hetente hétvége, nyári szünetben pedig 1 hét nálam 1 hét apánál a felállás. Most van az első olyan hét amikor a gyerek apánál van.

Nagyon nehezen viselem. Mivel mi költöztünk ott maradtak a gyerek barátai, a régi otthona stb. Velem akart lenni a gyerek, ezt meg is mondta amikor költöztünk.

Na szóval... örülök, hogy jól érzi magát a gyerek az apjánál, de annyira félek, hogy mi lesz ha egyszer azt mondja majd hogy nem is akar hazajönni többet? Féltékeny vagyok, hogy ott jobban érzi magát, mert többen vannak (unokatesók, barátok, mama) valamint mozgalmasabbak a napjaik (mennek majd nyaralni 2x és mindig vannak programok)

Én nehezebben tudom neki biztosítani ezeket mellesleg ott mindent szabad itt viszont kicsit szigorúbban van nevelve, mert ugye kamaszodik és nem szeretném ha elkalkódna.

Mondjátok, meg fogom szokni idővel vagy minden egyes alkalommal ilyen nehéz lesz, amikor elmegy a kincsem?