Ki volt már úgy, hogy össze veszett az anyjával és lassan egy éve nem beszélnek?

Mostohaanyámmal lassan 8 éve nem beszélek.

Leszarom, felőlem meg is halhat, az sem érdekel, tönkretette a fiatalságomat a folyamatos féltékenykedésével is irigykedésével.

Noha meg nem ütött soha, de a szavai jobban fájtak, mint bármiféle pofon :(

1 éve? 10 éve nem beszélek sem vele, sem az alkoholista apámmal. A telefonszámomat sem tudják. Ha lesz unokájuk, arról sem fognak tudni (semmi közük hozzá). A gyerekem közelébe sem akarom egyiket sem engedni. Ha elég nagy lesz a gyerek, akkor el fogom neki a saját szintjén magyarázni, hogy milyen a "mama" és miért "nincsenek nagyszülei" az én oldalamról.

Mellesleg a feleségem szüleitől és családjától mindent meg fog kapni lelkileg a gyerek, nem lesz szüksége pluszba 2 olyan élősködőre, mint amilyenek az én szüleim voltak világéletükben.

Én 17 éve nem beszélek vele. És nem is láttam.

34 vagyok. Nem is hiányzik.

5 éves a fiam, mivel soha nem beszélünk róla, valahogy sosem kérdezte. Apukám meghalt, ezt tudja. Szoktunk menni a sírjához. Anyukámról még nem kérdezett.

Anyósom-apósom nagyon szeretik, szerencsére fantasztikus mama és papa, így lehet, ezért nem is hiányolja, hogy neki nincs 2 mamája.

Anyósommal mi is szinte anya-lánya viszonyban vagyunk, szóval én új családot kaptam a nemlétező helyett. Talán ezért is ez a természetes a fiamnak, hogy nekünk ők a család. Más nincs.

12 éve nem beszéltem a szüleimmel, a következő 12 évben se fogok.. ha élnek még egyáltalán, fogalmam sincs, nem is érdekel, miután egész gyerekkoromban bántalmaztak. Nem értek egyet azzal, hogy az emberek kivételeznek a rokonaikkal csak azért, mert hát rokonok. Francokat érdemel bárki is ezért különleges bánásmódot. Egyébként boldog és kiegyensúlyozott életem van, amiért rengeteget dolgoztam, egyáltalán nem hiányzik belőle a család, mert egyszerűen nem tartom értéknek.

Amúgy én nem ismertem az anyai nagyszüleim, de egyáltalán nem hiányoztak az életemből, ovis koromban felfogtam, hogy nincsenek és egyáltalán nem volt semmi traumatikus abban, hogy csak egy pár nagyszülőm van. Inkább ne legyenek a gyereknek nagyszülei, mint hogy olyan nagyszülei legyenek, akiktől csak a szart kapják..

9 éve nem beszélünk apukám szüleivel, más eset mint a tiéd, én akkor 19-20 éves voltam... (nekem nem hiányoznak azok után ami történt).

Ugyanez a nagypapám 3 évig nem állt szóba a másik fiával, apukám testvérével, úgy, hogy egy házban laktak.

De a családban sajnos nagyon sok ilyen példa van, hosszan tudnám mesélni.