Fiam, lánygyermeke az anyjával él, , kéthetente vidékröl, hozzuk-visszük, három évig, kisebb akadályoztatásokat kivéve, itt volt a lányka, tavaly december óta, kb. megszakadt ez a folyamat, a lányt kétszer láttuk tehetünk-e ellene vmit?

Ha a kislány nem szivesen van ott, miért akarjátok erőszakkal oda vinni??

Másrészt pedig egyedül az apának van láthatási JOGA. Ha megegyezik anyukával, hogy elviszi hétvégén akkor nyilván oda viszi ahova akarja (amennyiben anyukával így van megegyezve). Sajnos akinél elhelyezték a kislányt az dirigál. Tehát ha anyuka kijelenti hogy apuka kéthetente két órára lehet a lánnyal akkor sajnos úgy kell tenni. Persze meglehet támadni jogilag. Ha anyuka nem engedi hozzátok a kislányt hát te mint nagyszülő nem igen tudsz mit tenni, ha pedig a kislány nem is akar alapból menni úgy nem is értem miért akarjátoj odaerőszakolni.

"Ha anyuka nem engedi hozzátok a kislányt hát te mint nagyszülő nem igen tudsz mit tenni"

De bizony, hogy tehet. Kérheti a bíróságtól, hogy állapítsanak meg számára is láthatást. A nagyszülőnek is joga van kapcsolatot tartani az unokával.

3# 4# Jol irjak.

Amivel kiegeszitenem: ha megvan a birosagi vegzes, abban vagy annak mellekleteben szerepel a lathatasra vonatkozo resz, hetvegek, hetkoznapok, iskolai szunetek, unnepek elosztasa. Ehhez kell tartania magat alapbol mindket szulonek.

Ha ezen valtoztatni akar valamelyik fel, akkor a valast koveto 2 ev mulva kezdemenyezheti a gyamugyi hivatalnal (nem tudom most pontosan mi a nevuk), de ott kell bejelenteni mi a problema, mivel indokoljak a valtozasi kerelmet stb. Ha nem megy szep uton, akkor lehet ujra pereskedni is.

Nagyszulonek is van kapcsolattartasi joga, ezt biztositani kell, ha nem engedi anyuka se a telefont, se latni stb. akkor szinten bepanaszolhato.

9 evesen még a kislany velemenyet nem fogja senki figyelembe venni. Egyedul anyuka, aki orul, hogy nem kell apahoz mennie a gyereknek....

Apuka harcoljon ezekert a hetvegekert, ha fontos a lanya es kesobb is szeretne vele joban lenni. Menjen oda o a haz ele, varja, ha nem megy a kislany, akkor is legyen nyoma, hogy o vart ra stb.

Elobb-utobb a gyerekek is felnonek es senki nem.olyan buta, hogy elhigyje akarmelyik szuloje hazugsagat is.

Ez egy nehez idoszak, kitartast hozza.

Velem pont az ellenkezője történt, mint amit a 7.es ír, mostohaanyám adta a szánkba a szavakat, mit kell majd mondanunk, ha megkérdezik, akarok-e nagyapáékhoz menni. Máig emlékszem, ezt kellett mantráznunk: nem érzem ott jól magam. (Pont egy négy éves szavai) El is sírtuk magunkat, belezavarodtunk, meg is ítélték nagyapáméknak a láthatást, pedig ez a nyolcvanas évek elején volt. Mostohaanyám olyan genyó volt, hogy az akkor csak pár éve meghalt anyám szüleitől akart tiltani minket, mert neki éppen valami nem tetszett.

Szerintem érdemes a gyerekkel beszélni, hogy miért nem szeret nálatok lenni, metakommunikációból úgyis lehet olvasni, hogy a saját szavait mondja-e. Ha valóban nem szeret ott lenni, meg kellene tudni miért, esetleg nem elvinni, csak látogatni. A kapcsolatnak viszont nem kellene megszakadnia, főleg az apjával.