fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Miért nem érti meg, hogy én...

Miért nem érti meg, hogy én nem akarok orvos lenni? Mit csináljak, ha a cirkusz megy itthon?

Figyelt kérdés

Most érettségizem, 18 éves lány vagyok.

Maga a biológia mindig érdekelt, de nem tartom magam annyira okosnak, hogy elvégezzem az orvosit... Anya viszont folyton dicsekszik velem, hogy én milyen zseni vagyok, meg hogy két felsőfokú nyelvvizsgával hagytam ott a gimit, stb. Viszont nekem ebben rengeteg időm és energiám van...

Angolból pl. 8 éves korom óta különórára jártam, németből 13 évesen kezdtem el. Matekból egész gimi alatt heti 2-szer jártam különtanárhoz, most az érettségi előtti évben jártam még biológiából és kémiából is. Merthogy anya az orvosira szán engem...


Azonban a biológia érettségim valószínűleg nem lesz túl fényes és mióta ezt elmondtam, vagy ordít, vagy passzív-agresszív üzemmódban teszi a megjegyzéseit. Hogy őt ezentúl nem érdeklem, menjek, ahová akarok, gratulál, hogy elszúrtam a jövőmet, holnap mehetek is intézni a kisboltba az eladói állást, meg hasonlók.

Meg hogy én elképzelni sem tudom, hogy orvosként mennyire gondtalan életem lenne, miért csinálom magamnak a problémát. De ez nem igaz.

A barátom harmadéves az orvosin, a legjobb barátnőm elsős. Látom, hogy mennyit tanulnak minden héten, náluk nincs olyan, hogy csak vizsgaidőszakban kezdenek el egy vizsgára tanulni. Nekik ekörül forog az életük, és ez jó, mert szeretik, érdekli őket. De én nem tudnám ezt csinálni úgy, hogy nem szeretem, nem is akarok orvos lenni.


Apa és mamáék is mondták neki, hogy fejezze már be ezt, ha tényleg nagyon rossz lett, akkor végső esetben kihagyok egy évet és jövőre megpróbálom újra, vagy más irányban megyek tovább. De anya a saját álmait akarja rám erőltetni...

Ez volt a zeneiskolával is, ahová 8 évig járatott, mert "ő mindent megadott volna, ha gyerekként megtanulhat zongorázni". Én pedig utáltam, mióta befejeztem, egyszer nem ültem zongoránál.

A németet is így erőltette, aztán mikor a nyelvvizsgám után mondtam, hogy soha többet nem vagyok hajlandó németül megszólalni, fel volt háborodva.


2018. máj. 17. 09:32
1 2 ❯
 1/14 anonim ***** válasza:
94%

18 vagy. Jelentkezel egy egyetemre - amit TE akarsz - ésprobléma megoldva.


Vagy B megoldás: direkt elszúrod a felvételit az orvosira :)

2018. máj. 17. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
93%
De ilyen passzív-agresszív hisztigéptől menekülni kell a francba, minél messzebb.
2018. máj. 17. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 Arkhowar ***** válasza:
82%
A szülő aki nem jött rá, hogy a gyereke egy különálló entitás, nem a szolgája, lekicsinyített önmaga, klónja... Kontrollt akár gyakorolni felettese, úgy mint régen. Ne veszekedni vele, tudom nagyon nehéz, de neked higgadnak kell maradnod, bármennyire kiabál, vagy idegesít. Nem kell azt az utat bejárnod amit mond, de ne is vágj vissza!
2018. máj. 17. 09:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
94%
Legyél nagyon határozott, és mondd: nem akarok orvos lenni - ez és ez akarok lenni. Egész élete tönkre megy annak, aki olyan területen van, amit nem szeret!! Mit szeretsz, mi szeretnél lenni??
2018. máj. 17. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 theradion ***** válasza:
94%
A te életed, te fogod leélni. Senkinek nincs joga olyan döntést hozni (főleg mások életében) amelynek a következményeit nem ő viseli. Nem csak orvosként lehetsz boldog, sőt, még sikeres sem csak akként lehetsz. De azért ha anyád ezt nem tudja te tudd: a kettő (siker és boldogság) nagyon nem ugyanaz, sőt, még ok-okozati összefüggés sincs a kettő között. Én láttam már sok boldogtalan orvost és sok boldog kisbolti eladót. És ezzel nem azt mondom, hogy add fel a jobb karriert, hanem, hogy mellőzd az anyád rögeszméit s azt, hogy rajtad keresztül akar élni, a saját álmait benned teljesíteni. Felnőtt vagy, szabad vagy, úgy szabd a sorsod, hogy lehetőleg boldog is légy és sikeres is a saját álmaid szerint.
2018. máj. 17. 09:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
94%
Anyaként én is örültem volna ha a fiam pilóta vagy orvosi pályára ment volna. De már a gimnáziumban volt egy elképzelése, hogy mit szeretne. Persze, hogy álmaim része volt, de mégis támogattam a fiam a terveiben, hiszen ő fog tanulni, majd később 40-50 évig a szakmájában dolgozni, nem én. Én hamar rájöttem, hogy erőltetni semmit nem szabad, mert ha utáljuk azt amit tanultunk, csináljuk, akkor az egész életünk el van cseszve. A fiam azóta felnőtt lett, dolgozik az általa választott hivatásban. Élvezi a munkáját. Ahogy mondani szokta: A hivatásom a hobbim is. Nekem ennyi elég is. Én így is büszke vagyok rá.
2018. máj. 17. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
12%

Amúgy valóban, az orvosin másod évtől nagyjából békén hagynak, onnan már nincs csúszás vagy akár bukás sem, orvosis lakótársam van én. Én most végzek jogászként, sokkal nagyobb szívás, az utolsó záróvizsgáról is úgy kivágnak mint macskát...

Ha nem akarsz orvos lennu akkor mi? Hova jelentkeztél még? Én pl sose jelentkeznék újra jogásznak, életem legnagyobb hibája volt. Anyuskádnak igaza van abban,hogy orvos mindenhová kell, külföldön még jól is keresnek stb. Ha esetleg szimpatikusabb akkor ajánlom a gyógyszerész szakot, vidéken főleg könnyebb mint az orvosi, már kezdőként baromi jól lehet keresni vele, hiányszakma. Esetleg valamilyen biológia, kémia TTK, szintén jó diplomákat ad. Az élet nem könnyű, inkább legyen az egyetemen 5-6 rosszabb éved mint halálodig gürizni stb.

De! Próbáljátok megbeszélni, hogy ezt nem érzed magadénak és keresel valami hasonló de szimpatikusabb szakot ha lehetne. Mert anyukád csak jót akar, csak rosszul prezentálja. Az enyém is mai napig nyaggat, hogy tanultam volna turizmust stb. miközben rosszul vagyok a vendéglátóstól magától és tudom tapasztalatból, hogy olyan helyen a legrosszabb dolgozni, ahová az emberek kikapcsolódni járnak.

2018. máj. 17. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim válasza:
94%

én végigcsináltam egy egyetemi képzést -bár nem az orvosit -,amit nagyon utáltam. Részben szintén családi nyomásra, valamint az akkor még éretlen személyiségem miatt nem igazán tudtam, mi akarok lenni a gimnázium végén.

Ha már most tudod, hogy nem érdekel az orvostudomány, szerintem ne vágj bele semmiképpen. Nekem a testi-lelki egészségem ráment (valószínűleg sosem jövök helyre teljesen), küzdöttem magammal és az elvárásokkal.

2018. máj. 17. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
77%

És TE mi akarsz lenni?


Tudod, ha azt mondanád anyukádnak, hogy "én nem orvos szeretnék lenni, hanem közgazdász", az egészen másképp hangzik, mint hogy fogalmad sincs mi akarsz lenni, de biztos nem az, amit anyukád javasol (erőltet).

2018. máj. 17. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
92%
Anyukád abba nem gondol bele, milyen orvos lenne belőled, ha eleve semmilyen affinitásod nincs hozzá? Felfoghatná. Nem téged akarlak bántani, de biztos nem mennék olyan orvoshoz, aki eleve utálja a munkáját.
2018. máj. 17. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Szülő-gyermek kapcsolat kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!