Megromlott az amúgy sem túl jó viszonyom a szüleimmel.
Miért?
Figyelt kérdés
Sosem tudtunk jólat beszélgetni. Anyagilag mindent megadtak nekem ami csak tőlük tellett. Szépen éltünk. Sosem akartam nekik csalódást okozni, mert szeretem őket, viszont sajnos az utóbbi időkben mégis sikerűlt. Mint kiderűlt nem vagyok az a “nagyon jó kisfiú” akinek gondoltak engem. Sajnos nemtudom megadni nekik azt amire vágynak, amit megérdemelnek.
Sajnos egyre jobban úgy érzem hogy a saját nememhez vonzódom, és ebbe mindenkinek nagyon nehéz belegondolnia.
Amikor ez kiderűlt nagyon durva, és megrázó események történtek idehaza.
Most itt állok gyomorgörcsök közepette és nem tudom hogy mi lesz, vagy hogy mit kellene tennem.
Semmit,aki szeret az igy is elfogad és szeret. Költözz külön függetlenedj,élj ugy ahogy boldog leszel. Ne kényszerből mert egy életed van. Uncsim 28 éves 10 éve él a párjával boldogan,igaz nálunk nem volt gond,mert 15 évesen is a fiukat nézte meg,tudtuk h nem egy Lillát fog hazahozni. És nem ez számit,ki kit szeret,hanem h milyen ember,mennyit segit,és h boldog.
2018. máj. 8. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
Vagy elfogadják egy idő után, vagy nem, de attól még, hogy meleg vagy, nem vagy csalódás,ezt tudnod kell. Ha nem fogadnak el, kénytelen leszel elköltözni, ha nem akarnak veled beszélni abba bele kell törődni, megváltozni úgy se tudsz, és nem is kell. Te jó vagy így, ha nekik ez nem tetszik érdemes elgondolkozni, hogy neked kellenek e ők. De nincs veled hiba, ne aggódj.
2018. máj. 8. 16:55
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 A kérdező kommentje:
Sajnos a függetlenedes még nem kivitelezhető, mert még csak 17 eves vagyok
2018. máj. 8. 16:57
4/11 A kérdező kommentje:
Bevallom, hogy már elég rég óta tudatosult bennem ez az érzés, viszont körülbelűl mostanra dolgoztam fel. Persze szüleimtől sem várom hogy pikk-pakk feldolgozzák vagy azt hogy elfogadják. (Magyon homofóbok, és én ezt megértem és ugyanúgy szeretem őket, csak olyan mintha ők már nem szeretnének.)
Viszont úgy érzem, hogy nálam jobbat érdemelnének, sokkal jobbat.
2018. máj. 8. 17:00
5/11 anonim válasza:
Szegény szülők, őszintén sajnálom őket.
2018. máj. 8. 17:07
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 anonim válasza:
Szerintem erről nem te tehetsz. És ne izgulj a szülők is meg fogják érteni . Amúgy szerintem aeleg srácok sokkal aranyosabbak.
2018. máj. 8. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 A kérdező kommentje:
Én nem vagyok aranyos. Inkább szánalmasnak mondanám magam. (Állandóan sírva tudok csak elaludni)
Jogosan fordúl el tőlem a családom...
2018. máj. 8. 18:02
8/11 anonim válasza:
Fordulj pszichológushoz,mert előbb magadat kell elfogadnod,szeretned,addig ne várd el másoktol,ha full negativ vagy és sznte gyülőlöd magad vmiért ami teljesen normális.
2018. máj. 8. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 A kérdező kommentje:
Félre értenek.
Én nem magamat gyűlölöm, hanem a helyzetet. Hogy a családomnak csalódás vagyok.
2018. máj. 8. 18:17
10/11 anonim válasza:
Neked nem dolgod, hogy "megadd nekik, amire vágynak"! Neked a saját életed boldoggá tétele a kötelességed, nem az övéké. Nincs olyan, hogy "ők nem ezt érdemlik." A szülők nem érdemelnek semmit, a szülőknek te a gyerekük vagy. Ha így nem szeretnek, az az ő hibájuk, nem a tiéd. Túl kell élni azt az egy évet otthon, úgy, hogy nem foglalkozol az ő homofóbiájukkal, aztán munkába állni és beköltözni egy albérletbe a szülőket magad mögött hagyva. Ha amiatt elvesztetted a szeretetüket, hogy vele születetten nem a többségi szexuális orientációba tartozol, akkor azért a veszteségért nem is kár. Építsd ki a saját életedet olyan emberekkel, akinek a személyed a fontos, nem az, hogy kik iránt vonzódsz. Meleg szervezetekhez nyugodtan fordulhatsz tanácsért, pl [link]
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: