Megromlott a kapcsolat a szüleimmel?

17 éves fiú vagyok és rengeteg a veszekedés a szüleimmel (vitának nem nevezném mert ők mindent a fejemhez vágnak egyszerre és nem észérvekkel próbálkoznak). Gyakran mond anyám pl. olyat is, hogy amíg itt lakok addig úgy viselkedjek ahogy ők akarják. Aztán erre én meg azt találtam ki, hogy na majd akkor meglátjuk ki fog nagyobbat koppanni, ha egy unokádat se fogod látni mert nem fogom engedni :) (ez nagyon durva volt?). Aztán erre nagyon felkapta a vizet és elkezdett ordibálni de legalább békén hagyott most egy ideig. Apám mindenbe beleköt amit csinálok mert, hogy ő csak viccel de nem fogja fel, hogy ez egyáltalán nem vicces hanem napi szinten azért idegesítő. Már utálok hazajönni mert anyám meg egész nap ordibál , kb. van napi 2-3 órája amikor normális. Ha bemegyek a spájzba és kaja után nézek egyből jön a kérdés, hogy már megint eszel, még most kajáltunk. (szerintük a 3 órája való kajálás az MOST volt) (holott épp, hogy híznom kellene mert nagyon vékony vagyok , de itt tuti nem lehet mert midnig felidegesítenek valamivel..). Múltkor már majdnem összejött egy barátnő, de arról sem beszéltem nekik. Igazából semmiről sem beszélek nekik, valahogy tabutéma az egész, ha lenne barátnőm inkább be se mutatnám.

Én sem vagyok egy szentlélek de még így is sokkal normálisabb vagyok mint a körülöttem lévő fiatalok nagy része, tanulmányi eredményem sincs a béka segge alatt. De nekik semmi sem elég jó. Igazából csak azt utálom, hogy nem lehet velük egy normálisat vitázni se mert egyszerűen túlságosan maradiak meg mindent felhánytorgatnak ami évekkel ezelőtt történt és a fejemhez vágják, meg olyan dolgokat hoznak fel amiknek semmi közük az adott dologhoz. Na szóval, konkrét kérdésem nicns csak érdekelne mások hogy látják kívülálló szemmel ezt az egész dolgot. Ha van valami kérdésetek szívesen írok még többet.